Bár a Balkán egyre többek listáján szerepel, mint potenciális utazási célpont, Észak-Macedónia még mindig kevésbé ismert. A legtöbben csak átutazóban járnak ezen a vidéken Görögországba menet. Te gondoltál már arra, hogy elutazz pár napra ebbe az országba? Mielőtt válaszolnál, mindenképp olvass tovább. Ha eddig nem volt tervben a kis balkáni ország meglátogatása, akkor ezután minden bizonnyal meghozom a kedved hozzá.

Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedón Köztársaság a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt, tengerparttal nem rendelkezik, viszont annál gazdagabb hegyvidékekben, erdőkben, illetve tavakban. Utóbbiak közül a leghíresebb az Ohridi-tó, amely Ohrid városával és környezetével együtt UNESCO világörökségi helyszín. Mindezek a tényezők már sejtetik, hogy számos gyönyörű látnivalót rejt az alig több mint 2 millió lakosú ország, melynek mellesleg kicsivel több mint fele csak macedón. Igen jelentős kisebbség az albánoké, illetve vannak szép számmal törökök, romák, szerbek bolgárok, görögök és vlachok is. A macedón nemzetnek sok meghátráltatásban volt része az évek során. Így a nagy skopjei földrengés, illetve a bolgárokkal és a görögökkel folytatott viták is hátráltatták a gazdasági fejlődésüket. Az országot Észak-Macedónia néven például csak mindössze 2019 februárjától hívják. 

Az ikonikus Sveti Jovan Kaneo templom és Ohridi-tó

Előkészületek

A menetrendet és a szabadságainkat figyelembe véve szerdától vasárnapig voltunk az országban, így 4 teljes napunk volt a kis balkáni államot felfedezni. A szállásokat a bookingon foglaltam és átlag 17.000 ft-ba kerültek hármunknak éjszakánként, középkategóriás helyeken. Az országba lépéshez jelenleg semmilyen koronavírussal kapcsolatos dokumentum (oltási igazolvány, teszt) nem kell. Magyar állampolgárok 6 hónapnál nem régebbi érvényességű személyigazolvány vagy útlevél birtokában léphetnek be az országba. 

Skopjei régi bazár

Észak-Macedónia pénzneme a macedón dénár (MKD), amely az euró árfolyamához van kötve, jelenleg 1 macedón dénár kb. 7 ft. Habár sok helyen eurót is elfogadnak, de érdemesebb a helyi pénzzel fizetni. Mivel Magyarországon nem vagy csak nagyon rossz árfolyamon lehet macedón dénárt váltani, eurót vigyünk magunkkal és ott váltsunk helyi pénzt. Ennél csak az jobb megoldás és már nyugodtan a repülőtéren is elvégezheted, hogy bankkártyáról (pl. Revolut) veszel le pénzt ATM-ben. Természetesen ugyanitt pénzváltásra is lehetőség van, de a reptereken tapasztalható kedvezőtlen pénzváltás miatt, csak minimális helyi valuta vételét ajánlom. Bármely nagyobb városban lehetőség van kedvezőbb árfolyamon dénárt vásárolni. 

Utazás és közlekedés

Észak-Macedóniába autóval, illetve még gyorsabban repülőgéppel is eljuthatunk. Nekem sikerült olcsón megcsípni repjegyeket a rózsaszín fapados légitársaság oldalán, így nem volt kérdés, hogy repülünk. Odaúton a kiírtnál hamarabb landoltunk, visszafele némi késéssel érkeztünk. Az ország felfedezését autóval vittük véghez, így bepillantást nyertünk a helyi közlekedésbe, ami a Balkánra jellemzően hektikus. Autóbérlésnél őszintén ajánlom az Inter Ways helyi céget, akikkel mind a foglalás, mind a gépjármű átadás és átvétel is rendben lezajlott. Semmit nem kellett előre fizetni, ráadásul egy 2022-es évjáratú Skodát kaptunk, ami végig jól teljesített. Az autó napi bérlése átszámítva kb. 30.000 ft volt. 

Vevcani

Habár az országban van autópálya, sajnos nem elég. Így mi sokat autóztunk a szerpentines hegyi utakon, ahonnan amúgy pazar kilátásban, olykor kisebb akadályokban, illetve majdnem egy balesetben is volt részünk. Szóval mint mindenhol, itt is körültekintően kell vezetni. Érdekesség, hogy az autópálya Teréz Anya nevét viseli és kapus rendszerben működik. Egy-egy szakasz használata 30-40 dénár (200-300 ft), melyet ezt megegyező értékű euróval, illetve kártyával is fizethetjük.

Tetovo

A repülőtérről a bérautónkat felvéve egyből Tetovóba mentünk, amely Észak-Macedónia albán fővárosa. Tetovóban lakik ugyanis a legtöbb albán nemzetiségű lakos. Az ország ötödik legnagyobb városaként egyébként számos nemzetközi vállalat, illetve a harmadik legnagyobb észak-macedón egyetem otthona is. A települést a Pena folyó szeli ketté, mely partján találunk kávézót, éttermet, de törökfürdőt is.

A Pena folyó a törökfürdővel

Azonban, ami miatt mi ide jöttünk az nem más, mint a Balkán legszebb mecsete, a Šarena Džamija. Az 1438-ban épült Festett mecset különlegessége a többi hasonló stílusban épült mecsettel szemben, hogy a falakat kívül-belül kézzel festették. 

A csodálatos Šarena Džamija

Szintén különbség, hogy a mecsetekre jellemző jellegzetes kupola is hiányzik és a mecset építését nem pasa vagy szultán, hanem két helyi lánytestvér finanszírozta. A díszes épülethez egy gyönyörű kert is tartozik, ahol a dekoratív növények mellett egy türbét is találunk, amelyben a testvárpár nyugszik. 

A mecset belseje álomszép

Fontos tudni, hogy az épületbe lépéskor figyelembe kell vennünk a vallási szokásokat, így fejet, vállat és térdet takarnunk kell, illetve a lábbelinket le kell venni. Aki nem a helyszínhez illően van öltözve, annak ingyen biztosítanak kendőket. A gyönyörű mecset látogatása mellesleg szintén ingyenes.

Mavrovo Nemzeti Park

Észak-Macedónia legnagyobb és legszebb nemzeti parkja a Mavrovo Nemzeti Park. Nekünk csak pár óránk volt a meglátogatására, de simán el lehet tölteni több napot is. Nyáron főként kajakozni, kenuzni, míg télen síelni járnak ide a helyiek. Ami a látnivalókat illeti, a park területén a városoktól messze találjuk a csodás Sveti Jovan Bigorski kolostort, a Radika kanyont, a Duf-vízesést, illetve a Mavrovo-tavat az elsüllyedt, majd újra előjött Szent-Miklós templommal. Utóbbit, mi közelebbről is szemügyre vettük.

A mavrovói Szent-Miklós templom

A templom története röviden az, hogy Mavrovo Anovi települést 1952-ben elárasztották, hogy létrehozzák a Mavrovo mesterséges tavat. A falu összes épülete a víz alá került, aztán az elárasztás utáni években egy száraz, nyári időszakban egyszer csak megjelent a templom. A tető ugyan beomlott és a belső tér is súlyosan megrongálódott, de mégis újra állt, szemben a falu többi épületével, amely mind megsemmisült. 

A falak és a padló túlélték az elárasztást

A mai napig, a vízállástól függően a templom hol a vízben, hol a vízparton áll. A nyári, száraz időszak lévén mi be is tudtunk menni a templomba, amelynek homlokzatát jelenleg restaurálják. 

Vevcani

Az országban sok hangulatos hegyi falut lehet találni, így könnyen betekintést nyerhetünk a helyiek vidéki életébe. Mi Vevcanit látogattuk meg, ami nemcsak dombokkal, patakokkal, ortodox templomokkal és kedves helyi emberekkel rendelkezik, de a környék egyetlen macedónok által lakott települése, amellyel már a faluba lépve szembesülsz. 

Vevcani bejárata

Azonban a falu fő különlegessége mégis az, hogy egy köztársaság Észak-Macedónián belül. A lakosok ugyanis 1991-ben kikiáltották a Vevcani Köztársaságot, s létrehozták a saját pénzüket (lichnik), zászlójukat, címerüket, illetve útlevelüket. Természetesen ez egy nem létező állam, a céljuk főként a nemzettudatuk erősítése és a turizmus fellendítése volt. 

Vevcaniban jókat sétálgattunk

A falu rendkívül hangulatos az ódon épületeivel és az utcáiban csordogáló patakokkal. Mi még egy olyan éttermet is találtunk, amiben egy kis vízesés van, így az épületen úgymond keresztül folyik a víz. Sőt, a patakból kifogott pisztrángot sütötték meg nekünk vacsorára, ami rendkívül ízletes volt. 

A falu minden részén folyik a víz

Egy helyi falunapba is belecsöppentünk, amely megmutatta nekünk milyen erős is a helyiek nemzettudata. Tradicionális népviseletbe öltözött kisgyerekek, iskolások és fiatal felnőttek vonultak fel az utcákon, illetve táncoltak és zenéltek hangszereikkel Vevcani több pontján.  

A helyiek vonulása népviseleti öltözetben

Kisfiunk nagy örömére még egy tűzijátékot is láthattunk az este folyamán. S bár ettől függetlenül, de minket annyira magával ragadott ez a kis falu, hogy itt éreztük magunkat a legjobban az észak-macedóniai utunk során. Még annak ellenére is, hogy sokan nem beszélnek angolul, mi meg ugye macedónul. Van mikor az ember így is megérteti magát, illetve aki segíteni akar, az így is tud. Itt pedig nagyon segítőkészek voltak a lakosok, bár azt kell mondanom, hogy ezt az egész országban éreztük. 

Ohrid

Észak-Macedónia legismertebb helyszíne és egyben egyetlen Unesco világörökségi helyszíne az Ohridi-régió. Az országot általában az Ohrid-tó partján álló Sveti Jovan Kaneo templommal illusztrálják, amit én is kezdőképnek használtam. Maga a tó sok mindenben a leg, így Európa legöregebb és a Balkán-félsziget legmélyebb tava is. Nekem tiszta balatoni hangulatom volt a partján, mindössze annyi a különbség, hogy jóval tisztább a tó és barátibbak az árak. A magyar tengerben egyébként majdcsak kétszer elférne az Ohridi-tó és mind fürdésre, mind hajókázásra is alkalmas. Fontos még megemlítenem azt is, hogy az állat- és növényvilága egyedülálló, ugyanis sok faj csak is kizárólag itt található meg.

A kristálytiszta Ohridi-tó

Az Ohridi-tavon egyébiránt két ország, Albánia és Észak-Macedónia osztozik. A partján több települést is találhatunk, így a macedón oldalon van a kedvelt Struga, Sveti Stefan vagy Trpejca is. Mi a méltán híres Ohridba látogattunk el. A tóval megegyező nevű város, Ohrid egykoron ortodox vallási központ volt és a mai napig a Balkán Jeruzsálemeként nevezik. A 17. században állítólag nem kevesebb, mint 365 templomot és kápolnát számoltak össze a városban. Ma már természetesen jóval kevesebb a vallási építmény, de még most is számottevő bizánci stílusban épült templomot találunk a városban. Ha nem vagy nagy templomrajongó, akkor sem kell elkeseredni, mert a tóparti város atmoszférája olyan egyedi, hogy biztosan jól fogod magad érezni. A macskaköves utcák, a török időkből fennmaradt lakóházak és a jellegzetes utcai lámpák is nagyon sajátossá teszik Ohridot.

Ohrid óvárosa elragadó

Az óvárosban a régi épületek, kolostorok, mecsetek mellett még egy ókori görög színház is fellelhető. Az óváros feletti hegyen pedig Szamoil Király erődítménye magasodik. Ohrid boltokkal, éttermekkel és kávézókkal teli sétálóutcáján is érdemes sétálgatni, ahol akár ilyen élményekben is részed lehet. Annak ellenére, hogy Ohridban voltak szép számmal turisták, azt lehet mondani, hogy még mindig nincs elturistásodva.

Matka-kanyon

A fővárostól, Skopjétől 15 kilométerre fekvő Matka-kanyon sok úti beszámolóban szerepel és az egyik legnépszerűbb kirándulóhely Észak-Macedóniában. Itt találjuk a Treska-folyót, a Matka-tavat, számos középkori kolostort, illetve barlangot is. Továbbá a kanyon remek túrázási, sziklamászási és kajakozási lehetőséget nyújt. Egyszóval itt senki nem unatkozik, ezt garantálhatom.

A csodás Matka-kanyon

Páratlan helyszín a kanyonban található Vrelo-cseppkőbarlang, amely a különleges cseppkő alakzatai miatt nemcsak gyönyörű, de sokak szerint a világ legmélyebb víz alatti barlangja is. Van ugyanis egy része, ami még máig felfedezetlen.

Skopje

A 606.000 fős észak-macedón főváros városképe elég változatos, ami a különféle etnikumok és az 1963-as  földrengés következménye. A fővárost ugyanis teljesen újjá kellett építeni, mert az épületek 75 %-a majdcsak odalett a természeti katasztrófában. A Skopje 2014 projekt keretén belül rengeteg szobrot, gigantikus szökőkutat, kalóz hajókat emeltek a városba, de még a párizsi Diadalívet is leutánozták. Mi több, Párizs mellett London is képviselteti magát Skopjében, ugyanis az Angliából ismert emeletes piros buszok a helyi járatos buszok.

Egy kis Párizs és egy kis London

Skopjét a Vardar folyó osztja ketté új és régi városrészre. Az oszmán-kori óváros ad otthont a bazárnak és több mecsetnek is. A Régi bazár vagy ahogy a helyik hívják Stara Čaršija a Balkán-félsziget egyik legrégebbi és legöregebb bazárja. Több földrengés és a világháborúk is megrongálták, melynek következtében megannyiszor rekonstruálták, hogy megmaradjon autentikus hangulata. Érdemes a szűk, macskaköves utcákon sétálgatni, a török teázókat és pékségeket kipróbálni, illetve a szuvenír és ruhaboltok mellett a bőr-, réz- és aranykereskedők kirakatait szemügyre venni. Európában állítólag csak az isztambuli Grand Bazaar előzi meg méretében a skopjei bazárt. Ami ráadásul sokaknak jó hír: az eladók kevésbé rámenősek. 

A skopjei bazár aranyboltban bővelkedik 

A bazár végén van a Bit Pazar, amely az egyik legnagyobb szabadtéri piac a Balkánon. A piac története egészen a 14. századig nyúlik vissza, amikor a főváros még az Oszmán Birodalom része volt. Itt találjuk ezenfelül egész Észak-Macedónia legszebb iszlamista épületét, a XV. században épült Musztafa pasa mecsetet is.

Murat pasa dzsámija

Továbbá az egyik legfontosabb és legszebb ortodox templom, a Sveti Spas is a város ezen részén áll, ahogy az erőd is, ahova már csak a kilátás miatt is érdemes bemenni. A régi városrészből több hídon is átjuthatunk az új városrészbe. Mind közül a legcsicsásabb az Archeológiai Múzeum elől átmenő Művészetek Hídja, amelyről nem sajnálták a szobrokat és lámpákat. A legrégebbi híd különben a II. Mehmet szultán által 1460-ban épített Kőhíd, amely egyenesen a hatalmas Macedónia térre vezet. 

A monumentális Lovas harcos szobra

A Macedónia tér a város lüktető tere. Nappal is jó páran, de este főként nagy tömegek fordulnak meg itt. Az éttermek és kávézók mellett a délutáni órákban megjelennek az árusok és utcai zenészek is. A téren több szobor is fellelhető, de a középpontban a 25 méteres Nagy Sándor szobor áll. A görög-macedón vita miatt amúgy a szobor hivatalos neve Lovas harcos szobra. Pár éve a repülőtér és az autópálya neve sem viseli már Nagy Sándor nevét. A Macedónia tértől nem messze találjuk a Macedón Ortodox Egyház legnagyobb székesegyházát. Az ohridi Szent Kelemen temploma vagy egyszerűen Soborna Crkva kívül-belül gyönyörű. 

Soborna Crkva

A város híres szülöttje Teréz Anya, akinek egy érdekes stílusú emlékház van építve, s amely ingyenesen látogatható. Teréz Anya máskülönben nemcsak itt született, de a városban is lakott 18 éves koráig. Az itt lakók rendkívül büszkék Nobel-békedíjas egykori lakosukra, akinek az idézeteit városszerte olvashatjuk, macedón és angol nyelven is. 

A Régészeti Múzeumra is helyeztek el Teréz Anya idézetet

Nem messze Teréz Anya Emlékházától találjuk Skopje egykori vasútállomását, amelyet az órája miatt keresnek fel sokan. A földrengésben ugyanis a peron teljesen megsemmisült, de az épületének egy része megmaradt, illetve a bejárat feletti óra a földrengés pillanatában megállt, így az a mai napig  5 óra 17 percet mutat. Az épület jelenleg a város múzeumaként működik. A tipikus jugoszláv panelek és neoklasszicista épületek mellett egyébiránt a brutalista stílusú épületek is jelen vannak az észak-macedón fővárosban.

A brutalista építészet ékes példája

Ha téged is érdekelnek a kevésbé turistás, autentikus helyek, akkor a Debar Maalo városrészt, azaz a skopjei bohémnegyedet mindenképp keresd fel. Már csak azért is, mert a környék tele van hangulatosabbnál hangulatosabb kávézókkal, bárokkal és kafanákkal, azaz tradicionális ételeket felszolgáló éttermekkel. Itteni legjobb élményünk egy olyan étteremben volt, amire teljesen véletlen bukkantunk rá, s ami jelölve se volt a térképen. 

Debar Maalo a hangulatos kafanáival

A helyiek kedvence a városban a közeli Gradski Park, amelyet mi sajnos a közelgő vihar miatt nem tudtunk teljesen megnézni. Szerencsére még pont időben beültünk egy kocsmába a hatalmas vihar elől. Egyébként amilyen gyorsan jött a nagy vihar, olyan gyorsan el is ment, így még utoljára lehetőségünk volt a Macedónia téren szétnézni és búcsút inteni az észak-macedón kalandjainknak.