Andalúziai körutunk során a tartományok közül leginkább Málagát térképeztük fel. A köztudattal ellentétben a térséget nemcsak a napos partjai miatt érdemes meglátogatni. Európában egyedülálló karsztképződmények és ezer éves sírok is felfedezhetők. A szomszédos Granada tartományban pedig megcsodálhatjuk a világhírű Alhambrát és a roma barlanglakásokat is. S akkor még nem esett szó Málaga városról.

Izgalmas Málaga 

Júzcar, Ronda és Setenil de la Bodegas hegyvidéki helységeket hátrahagyva utunkat kelet felé folytattuk. Mielőtt a granadai szállásunkat elfoglaltuk volna, kitérőt tettünk Antequera városa felé. A településtől nem messze találjuk ugyanis az El Torcal nemzeti parkot, ahol páratlan karsztképződményeket tekinthetünk meg. 

Csodálatos El Torcal

Ahhoz, hogy igazán szép látványban legyen részünk egy kicsit sétálni, pontosabban túrázni kell, de bőven megéri. Ettől amúgy nem kell megijedni, mert rövidebb és hosszabb útvonal is van. Mi kisfiunk miatt a legrövidebbet választottuk, utólag azt mondom szerencsére. Az túrautak színekkel vannak jelölve, így a legrövidebb a zöld, ami 1,5 km hosszú, a sárga 3 km hosszú, míg a piros a leghosszabb a maga 3,6 kilométerével.

Gyerekkel is teljesíthető a zöld szakasz 

A túra során egyébként a gyönyörű hegyek mellett hegyi kecskékkel is találkozhatunk. A látvány pedig elképesztő! Nem is gondolná az ember, hogy Európában ilyen csodát láthatunk, ráadásul mindezt ingyen. A parkolónál találunk egy látogatóközpontot, ahol étterem, mosdó, ajándékbolt és egy kiállítás is van. Mivel a főszezonon kívül és hétköznap reggel érkeztünk ide, nem voltak sokan és meg tudtunk állni a legfelső parkolónál. Főszezonban hétvégén előfordulhat, hogy lezárják a felső parkolót és lentebb lehet megállni. Ilyen esetben busszal viszik az embereket feljebb. 

A borúsabb idő ellenére is csodálatos látványban volt részünk

Antequera városa egyébiránt szintén megér egy látogatást, mert nagyon hangulatos helység. Andalúzia Firenzéjének is hívják, tudniillik a településen rengetegen templom van. Nekünk sajnos egy rövid sétára és ebédre volt időnk a városban, de akinek belefér maradjon itt hosszabb időre. 

Ebéd a Plaza Coso Viejón

Már csak azért is megéri huzamosabb időt tölteni a városban, mert olyan különleges halomsírokat fedezhetünk fel, melyek az egész kontinensen páratlan műemlékek. A Menga és Viera dolmenek, illetve a Tholos of El Romeral több ezer éves temetkezési helyeket jelölnek. Előbbiek az El Torcallal és a szintén gyönyörű  La Peña de los Enamorados hegységekkel együtt 2016 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. 

Fotó: https://turismo.antequera.es

Granada tartományt csak minimálisan érintettük, főként a székhelyet Granadát látogattuk meg. Van egy spanyol mondás, ami így hangzik: Quién no ha visto Granada no ha visto nada. Ez magyarul annyit takar, hogy aki nem látta Granadát, az nem látott semmit. S mivel mi mindent is látni szeretnénk, ezért nem hagytuk ki a várost.  Itt egy éjszakát aludtunk is, így belefért az Alhambrán kívül más látnivaló is. A város amúgy a Sierra Nevada lábánál fekszik, így a környéken számos túraútvonal is elérhető. Mi az épített környezetben sétáltunk jó sokat, így megpillantottuk a keresztény Granada legnagyobb nevezetességét, a Katedrálist. A közelében több éttermet, bárt, illetve egy nyüzsgő teret is felfedezhetünk.

Az utca végén a Katedrális

Innen rövid sétával elérhetjük az Albaicín negyedet, ami keskeny utcáiról és mór stílusú villáiról ismert. S itt találhatjuk a San Nicolas teret, ahonnan páratlan kilátás nyílik a városra, s az Alhambrára. Egy másik érdekes negyede Granadának Sacromonte, ahol a legjobb flamenco esteken vehetünk részt. Mellesleg ez a város roma negyede, ami barlanglakásairól ismert. A hegyoldalban látható barlanglakásokat nemcsak lakják évszázadok óta a romák, hanem van amelyik múzeumként működik, sőt némelyekben flamenco előadásokat is tartanak. Fontos, hogy az ilyen jellegű programokra előzetes foglalás szükséges.

Sacromonte egyik barlanglakása

Innen nem messze, az Alhambra szomszédságában remek panorámával rendelkező éttermekre bukkanhatunk. A vacsoránkat mi is nagyon szép környezetben ejtettük meg. S itt végre sikerült megkóstolnom az andalúz gazpachót. Őszintén szólva nekem a normál gazpacho jobban bejön. 

Bor kilátással

Következő reggel időben az Alhambránál voltunk, így a nagy turistatömeg előtt volt lehetőségünk megtekinteni azt. Nagyon sok mindent lehetne írni erről a csodáról, de egy biztos, hogy minden andalúziai utazás egyik legfontosabb állomása. Területén gyönyörű paloták, tornyok, kapuk és templom is látható. Egyébiránt nemcsak építészetileg csodálatos, de a kertjei is bámulatosak. 

Csodálatos Alhambra

Ahhoz, hogy az egész területet kényelmesen bejárjuk egy nap mindenképp szükséges. Nekünk pár óránk volt erre, illetve kisfiunkra nem is akartam ráerőltetni sok mindent. A legjobb tippem itt, hogy tényleg megéri időben érkezni, ugyanis mikor mi elmentünk onnan, már jókora sor állt a bejáratnál. 

Gyerekkel utazás, mint életstílus 

Az Alhambrát és Granadát hátrahagyva következő megállónk Nerja volt, ahol csodálatos kilátás nyílik a Földközi-tengerre. Mindemellett a helység több kristálytiszta vizű stranddal is büszkélkedhet. A település egyik látványossága a cseppkőbarlang, azaz a Cueva de Nerja, ami igazából tőle 5 kilométerre található. A barlang érdekessége, hogy 1959-ben játszadozó gyerekek fedezték fel. A másik látnivaló, ami a városközpontban van, az a Balcón de Europa, vagyis Európa terasza. Ez a nevezetesség egy magas földnyelv, ami jócskán benyúlik a tengerbe és ahonnan káprázatos képeket készíthetünk. 

A virágtenger mögött a Balcón de Europa

Az óváros szűk, macskaköves és fehérre meszelt házai mindenkit elvarázsolnak. Sőt, ha megéheztünk vagy szomjaztunk, akkor biztosan találunk kedvünkre valót. Az óvárosban ugyanis számos éttermet, illetve árust figyelhetünk meg. Természetesen itt se hiányozhatnak a színesebbnél színesebb virágok.

Nerja óvárosa

Nerjától nem messze, alig pár kilométerre a szintén tüneményes hegyi falut, Frigilianát csodálhatjuk meg. A települést gyakran Spanyolország legszebb falujának nevezik. Jó tanács: az ide látogatók készüljenek kényelmes lábbelikkel.

Kép: https://www.spain-holiday.com

S akkor elérkeztünk az andalúz utunk utolsó helyszínéhez Málagához, ahonnan lényegében indultunk. Spanyolország hatodik legnagyobb városa megannyi látnivalót rejt. Mi az utolsó két napunkon a slowtravel jegyében, mondhatni csak úgy elvoltunk Costa del Sol legnagyobb településén. Sétáltunk, tengerpartoztunk, játszótereztünk, éttermeztünk és leginkább megtapasztaltuk milyen is a mediterrán életérzés.

Buborékfújóval is találkoztunk

A város két leghíresebb szülöttje Pablo Picasso és Antonio Banderas. Utóbbival kapcsolatos az egyetlen olyan hely, amit előre kinéztem, mint kuriózum. Az El Pimpi Málaga híres étterme, amit Antonio Banderas tett híressé és ami nekünk nem okozott csalódást. 

Pulpo az El Pimpiben

A tengeri herkentyűket kedvelők, illetve nem kedvelők is találnak ízletes fogásokat az étlapon. Az étterem több teremmel és nagy terasszal is rendelkezik, így egyszerre nagyon sokan tudnak itt étkezni. A teraszról ráadásul csodás panoráma nyílik a Teatro Romanóra, azaz a Római színházra. Tőle nem messze, még szintén a történelmi negyedben, vagyis a Centro Históricoban találhatjuk az Alcazabát, ami Málaga mór erődje. Habár az országban több helyen is találkozhatunk Alcazabákkal, mind közül a málagai a legszebb állapotban megmaradt. Ugyan az Alcazabából is szép kilátásunk lesz, ha még feljebb megyünk, akkor 130 méter magasan találjuk a Gibralfaro várat, ahonnan még lenyűgözőbb látképet kapunk a városra. Mindkét hely látogatása díjhoz kötött, de kombinált jegyként jutányosan 5,5 euróért bejuthatunk. Egyébként ahhoz, hogy gyönyörű látványban legyen részünk, nem feltétlen kell bemenni a várba, ugyanis a várfallal párhuzamosan kialakítottak kettő sétányt is, melyek egyikéről az ismert képet is elkészíthetjük. 

Fotó: https://www.getyourguide.com

A történelmi negyedben ezenfelül olyan látványosságokkal is találkozhatunk, mint a Catedral de la Encarnación de Málaga, vagyis a málagai székesegyház vagy a Calle Marqués de Larios, a város legfőbb bevásárlóutcája. A városrészben rengeteg étterem, kávézó és bár várja a vendégeket.  Sőt, ún. churrériákkal is találkozhatunk, melyek a népszerű spanyol desszertről, a churrosról kapták a nevüket. Ezeken a helyeken többnyire késő délután a helyiek ücsörögnek csokis churrost falatozva. Itt tudom ajánlani a Casa Aranda nevű helyet, ahol nem győztünk betelni a finom, ámde olcsó churrosokkal.

A churrosozás kihagyhatatlan program Spanyolországban

Málagában, mint a legtöbb spanyol településen sok plazaval, más szóval térrel találkozhatunk. Az összes közül a legmozgalmasabb a Plaza de la Merced, ahol nemcsak Picasso szülőházát, de róla elnevezett tapas bárt is megfigyelhetünk. Tengerparti város lévén a kikötő látogatásáról sem szabad megfeledkezni, melyet a városközponttól könnyen megközelíthetünk. Itt szintén sok lehetőségünk van enni, illetve inni, illetve a kikötőhöz közel találjuk a Parque de Málagát is, ami egy közel 700 méter hosszúságú botanikus kertnek felel meg. Kisgyerekkel utazóknak jó hír, hogy a parkban egy szuper játszótér is van. Nekünk törzshelyünk lett. 

Parque de Málaga játszótere

Visszatérve a kikötőre, van egy része, ami a Muelle Uno nevet viseli és az evés-ivás mellett, márkás boltokat ölel fel. A kikötő melllett találjuk a La Malaguetát is, a város központi strandját. Bár februárban fürödni nem, de homokozni és kagylót gyűjteni tudtunk. Voltak egyébként olyan bevállalós spanyolok, akik fürödtek és fürdőruhában napoztak a tavaszi melegben. Mondjuk szó se róla, engem is megkapott a nap a pár órás homokban ücsörgés alatt. 

A La Malagueta mindenkinek bejött

Mindent összevetve nekem Málaga egy kellemes csalódás volt. A legtöbben nem sok időt töltenek itt, így egyből tovább utaznak a kisebb településekre vagy más tartományokba. Én örülök, hogy az utolsó 2 napot itt töltöttük és kicsit bele tudtunk tekinteni a málagai hétköznapokba, s kicsit úgy éreztük, hogy mi is lelassultunk.