Bár régóta szerettem volna Egyiptomba utazni, annyi sok rosszat hallottam és olvastam róla, hogy végül mindig elhalasztottam ezen ország meglátogatását. Mindez tartott idén év elejéig, amikor is az újabb meghiúsult hajóutunk helyett úgy döntöttem, hogy családosan Egyiptomban töltjük a tavaszi szünetet. 

Előbbiek okán elég alaposan felkészültem Egyiptomból és semmit nem bíztam a véletlenre, így az utazásunk megszervezéséhez utazási iroda segítéségét vettem igénybe, ami a beszámoló végén kiderül, hogy mennyire volt jó ötlet. 

Gízai piramismező

Ez az utunk ámbár nemcsak a strandolásról szólt, egy szállásunk volt egy tengerparti szállodában. A kicsit sem pihenős andalúziai utunk után ugyanis akartunk egy lazább, fürdésekkel teli, pihentetőbb utazást tavasszal. Egyiptomban áprilisban ugyanis már strandidő van, ugyanakkor a sivatag- és városlátogatás is még élvezhető. A nyári hónapok nagyon tikkasztóak, így akkor egyértelműen a fürdésé a főszerep. Ősszel a tavaszihoz hasonló időjárásra lehet számítani, így strandolni is lehet még. Sőt, ilyenkor a tenger hőmérséklete melegebb, mert a nagy nyári hőség után még kevésbé hűl le. Aki szeretne melegebb helyen telelni és programozni, de nem ragaszkodik a fürdéshez, annak Egyiptom télen a legjobb választás. Miután megvan melyik időszakban szeretnénk utazni, a másik dolog, amit egy egyiptomi tengerparti utazás során fontos eldöntenünk, hogy Hurghada vagy a sínai-félszigeten lévő Sharm el Sheikh térségét válasszuk. Egyiptomi nyaralások során általában ez a két városnév merül fel. Rengeteg pro és kontra érvek vannak egyik, illetve másik mellett, de egy biztos, hogy csalódni egyik helyen sem fogunk. Általában azt szokták javasolni, hogy aki a történelmi helyeket kívánja meglátogatni, az Hurghada térségbe foglaljon szállást. Innen ugyanis közelebb van Kairó, így Gíza, illetve Luxor vagy Asszuán is. Sharm el Sheikh előnye pedig, hogy ott vannak a legszebb egyiptomi tengerpartok és a víz alatti élővilág is ott a legszínesebb. Sőt a környezet is változatosabb a Sínai-félszigeten, mint Hurghadánál. Sharm egyébként egy épített turistaparadicsom, így sok modern és új épülettel találkozhatunk, míg Hurghada szolidabb, ennél fogva olcsóbb hotelkínálattal is rendelkezik. 

Hurghadai szállásunk

Kisgyerekkel egyébként Hurghada a jobb választás, mert itt sokkal több lassan mélyülő, homokos partszakaszt találhatunk. Mi is egy ilyen partszakasszal rendelkező hotelben szálltunk meg, a Makadi-öbölben. Ráadásul a víz alatt olyan csodálatos élővilágot tudtunk mindennap megcsodálni, amilyet még előtte sosem láttunk. Erről videót itt találsz. Így tehát vízi programokra nem is fizettünk be, mert a hotel tengerpartja kielégítette az ez iránti igényeinket. 

Láblógatás a Vörös-tengerben

Ahova viszont elmentünk és amit a legtöbb Egyiptomba látogató megnéz, azok a gízai piramisok. A fővárossal immár összenőtt Gíza Hurghadától majdcsak 500 kilométerre található. Sok utazási iroda szervez ide egynapos utakat busszal, illetve repülővel is. Lévén, hogy kisgyerekkel utazunk a drágább, de rövidebb odajutást választottam. Így reggel 6 órai felszállással egy 45 perces repülőutat követően érkeztünk meg a Kairói nemzetközi repülőtérre. A terminálból kilépve már várt minket Hamdy, aki az idegenvezetőnk volt az egynapos kairói városlátogatásunk során. Jó, hogy elénk jött, mert a zűrzavarban magunktól biztos nehezen találtuk volna meg a minibuszunkat a sofőrrel. A reptérről aztán egyből Gízába mentünk a piramisokhoz, ami 1 órás utazást jelentett.

A gízai piramisokhoz érve

Most kivételesen nem bántam a hosszabb autókázást, mert kisfiunk így tudott minimálisat aludni. A piramisokhoz időben, kicsivel 8 óra előtt érkeztünk, elkerülve így a nagy turistatömegeket. Pont beléptünk a piramisok területére, amikor is telefonáltak, hogy a papírjaimat a Hurghadai repülőtéren hagytam. Szerencsére megtalálták és leadták őket, így este, mikor visszarepültünk Hurghadába át is vehettem őket. A négy elhagyott kártyából három meg is lett, így a kairói kiruccanásunkat egy bankkártyám bánta. Eddig még sose hagytam el semmilyen hivatalos papírt vagy kártyát, pláne nem külföldön, de mentségemre legyen szólva a reptér büféjében egy tolakodó német srác annyira felidegesített, hogy észre se vettem a pénztárcámból kiesett kártyákat. A piramisokhoz visszatérve a gízai piramisok alatt három fáraó: Hufu, Hafré és Menkauré piramisát értjük. Ugyanakkor a területen megfigyelhetünk még további kisebb piramisokat, halotti templomokat, illetve többek között a Nagy Szfinxet is. A bejáratnál rögtön szemben találjuk magunkat a gízai nagy piramissal, ami Hufu (görögösen: Kheopsz) fáraó által építtetett piramis. Az ókori világ hét csodája közül nemcsak a legrégebbi és legnagyobb, hanem az egyedüli, amely fennmaradt. 

A gízai nagy piramis

Amit a piramisokról biztosan elmondhatok, hogy tényleg látni kell őket. Lenyűgöző látványt nyújtanak a hatalmas méretekkel rendelkező építmények. Sok beszámolóban olvastam, hogy rontottak az élményen a tolakodó árusok. Mivel mi helyi idegenvezetővel voltunk, hozzánk nem jöttek oda, illetve aki oda is jött, az megértette, ha nem szeretnénk venni semmit. Az idegenvezetőnk, Hamdy amúgy kb. mindenkit ismert itt, így velünk barátságosak voltak az eladók. Ez tagadhatatlanul nagy előnye az idegenvezetős piramis látogatásnak. Vásárláskor amúgy egész Egyiptomban az alkudozás a jellemző. Ha belemegyünk az alkudozásba, arra azért figyeljünk, ha végül elfogadja az általunk mondott árat az eladó, akkor illetlenség nem megvenni a terméket.  A piramismező területe egyébként nem kicsi, így kell sétálni bőven a látnivalók között. Mi a privát idegenvezetőnknek és sofőrünknek köszönhetően a területen is a kisbuszunkkal közlekedtünk, így a nagy piramistól a kicsikhez, illetve a Szfinxhez is. 

Elől a Szfinx, a háttérben Hufu piramisa

A piramisok után egy közeli papirusz múzeumot látogattunk meg, ami tulajdonképpen egy papiruszboltot jelent.  Rögtön az érkezéskor hibiszkuszteát kaptunk, aminek az elfogyasztása közben a papirusztekercs készítés rejtelmeibe kaptunk betekintést. A különböző mintájú és névre szóló papirusztekercseket természetesen meg is lehetett vásárolni.

Papirusztekercs készítése

A piramisok közelében egy szuper ebéd elfogyasztására is lehetőségünk volt. A finom mártogatósok mellett a főételeket stílusos tálalásban kaptuk, melynél csak a kilátás volt pazarabb. 

A tálalás is piramisos volt

Jóllakottan utaztunk vissza Kairóba, ahol menet közben olyan látnivalókat láttunk, mint a Nílus, a Salah Al-Din Al-Ayoubi mecset, azaz a kairói fellegvár, illetve a Holtak városa. Utóbbi egy olyan temetőt jelöl, ahol a sírok között emberek laknak. Erről, illetve további érdekes temetőkről korábban itt írtam.

Fotó: https://dnebuzz.com

A fővárosról egyébként elég sokat elmond, hogy az elővárosaival együtt - amit Nagy-Kairónak neveznek - nappal 24.000.000 fős, míg este 20.000.000 fős. Nagy-Kairó Közel-Kelet és Afrika legnagyobb városegyesülése. További érdekessége, hogy a kontinensen egyedül itt található metróhálózat, rögtön három is, ezek Kairó és agglomerációját kötik össze. 

Kairói életkép

Kairó legrégebbi negyede, Old Cairo. Az új, modern negyedek megépülése előtti városrészt szokták még Iszlám Kairónak is nevezni. A negyed amúgy nemcsak az UNESCO kulturális világörökségek listáján szerepel, de a világon ebben a városrészben található a legtöbb középkori iszlám műemlék. Mindezekből következik, hogy látnivaló akad bőven. 

Old Cairo egyik mecsete

Iszlám Kairó egyik érdekes és nyüzsgő helyszíne a Khan el Khalili bazár. Ha jártál már az isztambuli Grand Bazarban, akkor ez a hely ismerős lesz, ugyanis ahhoz hasonlóan a szűk sikátorok mindegyikében árusokat találunk.

Khan el Khalili bazár

A bazárban találjuk a város legrégebbi "kávézóját" is, amit természetesen mi sem hagytunk ki. A hírnevéből adódóan sokan felkeresik, így olykor nehéz szabad helyet találni. Mivel mi a ramadán idején jártunk itt, a délutáni órákban teljesen üres volt a hely, meg úgy maga a bazár is. Sötétedés után, illetve a ramadán időszakán kívül ez már biztosan nem mondható el. 

El Fishawy, Kairó legrégebbi kávézója

Ami a leginkább meglepő volt nekem Kairóban, meg úgy egész Egyiptomban, az a közlekedés. Bár már tapasztaltam ilyet Ázsiában is, de az sajnos a koronavírus miatt régen volt, így haloványak az emlékeim. A lényeg, hogy a közlekedésben az a szabály, hogy nincs szabály. Zebrákat és közlekedési lámpákat sehol sem találunk, így konkrétan mindenki megy mindenfele. A gyalogosok folyamatosan átrohangálnak az autók előtt, között, mögött. A duda az minden harmadik másodpercben megszólal. A motorosokon az a ritka mikor bukósisak van. Az emberek a teherautók platóján is simán utaznak. S azon se kell csodálkozni, ha egy egész család - szülők két gyerekkel - utaznak a kis motoron.  Sajnos volt részünk közlekedési balesetet is látni, bár ez városon kívül volt, Hurghada közelében. Mivel a rendőrök és mentők nem igen mennek ki ilyen esetben, így a többi közlekedő állt meg és segítettek a sérült sofőrnek. Egyébként, ha turistával történik valami, akkor egyből ott teremnek a rendőrök, ugyanis ahogy a helyiek mondták, a turista szent, így ők elsőbbséget élveznek. 

Az egyiptomi közlekedésben minden előfordulhat

Mivel a szállásunk El-Gurdaka, ismertebb nevén Hurghada város közelében volt, nem hagytuk ki a népszerű üdülőváros helyiek lakta részeit sem. Hurghada nekem teljesen olyan, mint a főváros, csak kicsiben. A várost kb. 250.000-en lakják és a reptere Egyiptom második legforgalmasabb légi kikötője. Ez köszönhető a temérdek turistának, akik a térséget választják nyaralási célpontjuknak. A város egyik érdekes látnivalója a Kopt templom, ami a keresztény egyiptomiak vallási helye. Ugyanis annak ellenére, hogy az ország közel 95 %-a muszlim, vannak keresztények is, őket hívják kopt keresztényeknek. Szimbólumok a fogantyús kereszt, melyet hagyományőrzés céljából a hívők egyik látható testrészére tetováltatnak. Leggyakoribb, hogy a csuklójukon van a jel. S annak ellenére is viselik a szimbólumot, hogy így céltáblának teszik ki magukat. Tudniillik a kopt keresztények élete Egyiptomban nem veszélytelen, sok helyen atrocitásoknak vannak kitéve, főként a főváros szegénynegyedeiben.

Kopt templom Hurghadában

Én minden országban ajánlom a piacok meglátogatását, de ha egy arab országban járunk, akkor pláne nem szabad kihagyni. Mi egy gyümölcs- és zöldségpiacra, illetve egy halpiacra is ellátogattunk Hurghadában, szerezve így felejthetetlen élményeket magunknak. A ramadán tiszteletére a piacokat is feldíszítik, így még különlegesebb a szalagokkal ékesített, sztráda nélküli piacok látványa. 

A piacokon van nyüzsgés

Nekünk, mint tengerpart nélküli nemzetnek a halpiacok már magukban kuriózumnak számítanak. Egyiptomban mindez hatványozottan igaz, ugyanis olyan egyedi halakat láthatunk, amiket Európában nem valószínű. 

A halpiacon még a szivárvány színeiben pompázó halakat is láthattunk

A hurghadai halpiac mellett áll a gyönyörű Al-mina mecset, mely kívül-belül csodás. Sajnos, mi a ramadán miatt nem tudtunk bemenni, de aki teheti látogassa meg. A belépés ingyenes. 

Al-mina mecset

Szintén a halpiac mellett, a mecsettel ellentétes irányban találjuk az Új-kikötőt. Ez merőben más képet mutat, mint a város többi része. Az itt készült képeket nézve, azt hihetnénk, hogy Európa valamelyik nagyvárosában vagyunk. A jachtokkal és motorcsónakokkal szemben gyönyörű új és színes épületek állnak, melyek mindegyike nívós éttermet vagy bárt rejt.

Hurghada Marina

Az országban alapvetően ugye mindenhol alkudozhatunk. Vannak azonban fixáras üzletek is, ahol a termékeknek ki van írva az ára. Ez azoknak jó hír, akik nem szeretnek alkudozni, mert így ezeken a helyeken kedvezőbb áron vásárolhatnak. Ha lemaradt valami szuvenír, akkor sem kell aggódnunk, ugyanis Hurghada repülőterén van egy egész bazársor, melyet itt megtekinthetsz. Nem meglepően alkudozni  is lehet, sőt ajánlatos. Így más repterekhez képest kedvezőbb áron tudunk vásárolni ajándékokat.

Fix áras üzlet Hurghadában

Az alkudozás mellett a borravaló is nagyon jellemző az országra. A borravalót, más néven baksist egyébiránt a helyiek egymás között is osztják, nemcsak a turistáktól várják el. Így pl. azon sem kell meglepődni, ha a reptéri biztonsági ember borravalót kér (megtörtént eset). A hotelekben szokás adni borravalót a londínernek, recepciósnak, pincérnek, takarítónak is, míg fakultatív programoknál a sofőrnek és idegenveztőnek is. Egy egyiptomi nyaralásnál így a borravalóval is számolni kell, mint kiadás.

A hotelek takarítói meghálálják a baksist 

A városlátogatások és vízi programok mellett, nem hagyhattuk ki a sivatagi szafarit sem. Ezeket a programokat a nagy meleg miatt reggelre vagy estére szervezik. Mi a reggeli változatot választottuk, így fényes nappal tudtunk gyönyörködni a köves sivatagban. 

Arab sivatag

Hurghada mellett ugyanis kősivatag található, aminek a neve Keleti - vagy más néven Arab sivatag és az ország keleti részén található. Egyiptom nyugati oldalán pedig kizárásos alapon a Nyugati sivatag van, ami a Szahara része. Ezt nevezik a szomszédos ország közelsége miatt Líbiai-sivatagnak is és itt találunk finom homokos egybefüggő részt. A program részeként quaddal vagy buggyval is lehet a sivatagban közlekedni. Mi kisfiunk miatt a buggyt választottuk, így tudtuk a leginkább biztonságban tudni őt. A program részeként a járművekkel egy beduin faluba mentünk, ahol a vándorló népcsoport életébe kaptunk bepillantást. 

Sivatagi szafari

A beduinok mentateával és lepénnyel vártak minket. Előbbit egy fiú szolgálta fel, míg a lepényt a beduin lányok készítették el. Mindezeket természetesen borravalóval honoráltuk. A beduinokkal kapcsolatban sok érdekesség is elmondható, így pl. mindent maguknak termelnek és állítanak elő. Saját törvényeik és szokásaik vannak, amiket szigorúan be is tartanak. A lányoknak 12 éves kor felett fekete ruházatot kell hordaniuk, akik egyébként tizenévesen már feleségek. A férjükön kívül más férfival nem beszélhetnek, de még más férfi társaságában sem lehetnek.  A nők arcát nem szabad fotózni, így ezt kivédve viselnek teljes arcot takaró öltözetet. S ámbár a beduinok egy vendégszerető népcsoport, az egyik legszentebb törvényük a vérbosszú, vagyis a szemet szemért elv.

Beduin lányok lepény készítés közben

Lehetőség volt rövid tevegelésre, illetve homokdekor vásárlásra is, melyet egy férfi helyben készített el. Köztudott, hogy a beduinok nomád életet élnek, így a gyógyítást is saját maguk által szedett növényekből oldják meg. A beduin faluban gyógynövényeket is vásárolhattunk. A garázsba a visszaút sokkal rövidebbnek tűnt, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy másik útvonalon mentünk, s jóval gyorsabban tudtunk haladni. Emiatt a homokból is jobban kaptunk az arcunkba, de még így is megérte. 

Homokdekor készítés

Az egy hét nyaralásunk szokásosan gyorsan elrepült, ami nem is csoda, mert most is rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Hogy megérte-e igénybe venni utazási irodát az egyiptomi utazásunk során? Egyértelműen igen, ugyanis így teljesen pozitív élményekkel térhettünk haza és semmilyen atrocitás nem ért minket. Ráadásul a helyi idegenvezetőknek köszönhetően sok érdekes információval gazdagodtunk, sőt bizonyos termékeket jobb áron is tudtunk megvenni.