Ismerősök közül sokan kétkedve fogadták a legutóbbi utazásunk helyszínét. Tavaly ősszel ugyanis az egyik úti célunk Georgia vagy ahogy nálunk szokás hívni Grúzia lett. Természetesen most is vittünk magunkkal kisfiunkat. Az, hogy ez mennyire volt jó ötlet, a továbbikban kiderül.

Grúzia Kelet-Európában található és az egykori Szovjetunió egyik tagállama volt. Mindazonáltal a grúz nép gyökerei mintegy 3000 évre nyúlnak vissza. Északon Oroszország, délen Törökország és Örményország, keletről pedig Azerbajdzsán határolja. Az ország tengerparttal is rendelkezik, tudniillik a nyugati szomszédja a Fekete-tenger. Habár a legtöbben a gyönyörű hegyvidékek miatt utaznak az országba, mi mégis első állomásunknak Adzsária fővárosát, a mediterrán Batumit választottuk.

Batumi utcarészlet

Nekem különösen tetszenek a kevésbé felkapott és keleti országok. Így nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb Grúziát is meglátogatjuk. A menetrend miatt mindig toltam a randinkat, de a tesztmentesség, az olcsó repjegy és az őszi szünet adta magát és bevállaltuk az utat. Az csak hab volt a tortán, hogy a hazaút a menetrendtől eltérően délutáni volt, a szokásos hajnali helyett. Nekünk ugye a reptérig eljutás is hosszú idő, pláne gyerekkel, de mindig klasszul megoldjuk. Az éjszakai járatnak köszönhetően az utazás napjára nem kellett szabit kivennünk, így a munkából és oviból egy otthoni villámlátogatást követően mentünk is a reptérre, ahonnan 3 órás repülőút után - grúz idő szerint hajnal fél ötkor érkeztünk meg Kutaisi repülőterére. Az útlevélkezelés és csomagfelvétel után buszra pattantunk és a tengerparti Batumiig meg sem álltunk, ahol két napot töltöttünk. Az eljutásban a Georgian bus társaság segített. Nagy meglepetésemre a kiírt időponthoz képest félórával hamarabb indult el a busz, aminek amúgy nagyon örültünk. A buszos út két órába telt a sötétben, így aki tudott aludt, én pedig a sofőrt tartottam szemmel és egyből bele is kóstoltam a grúz vezetési formába, ami a hírekkel megegyezően nagyon sportos. A másik dolog, ami nagyon grúz, a sok kutya. Bárhol járunk az országban, kutyákkal biztosan találkozunk. Grúzia ugyanis rengeteg kóbor kutyával rendelkezik, aki nem találkozik velük, az nem is járt Grúziában. Félni mellesleg nem kell tőlük, mert mindegyik jámbor és chippel rendelkezik. Előbbi abból következik, hogy itt a kóbor kutyákat mindenki eteti, szereti, nem zavarják el őket még az éttermektől és kávézóktól sem. 

Kutyák mindenhol

Tekintettel arra, hogy hamarabb indultunk a reptérről, a tervezettnél hamarabb is érkeztünk, így már reggel hét óra előtt Batumiban keresgélhettük a szállást. Gyors becheckolás után most rendkívüli módon nem a város felfedezésével folytattuk a napunkat, hanem egy rövid két órás alvással. 

 Macskaköves utak Batumiban

Érkezéskor egyébként kettő kulcsot is adtak a szálláson: az egyik az első, a másik a második emeleten nyitott szobát. Hullafáradtan az első emeleten lévő szobát nyitottuk ki és zuhantunk az ágyba. Egy sokkal kisebb és sötétebb szoba volt, mint amit foglaltam, de örültünk, hogy vízszintesbe helyezhetjük magunkat. Röpke alvás után aztán a szűk csigalépcsőn keresztül felcuccoltunk a másodikra, ahol birtokbavettük a tágas, világos, teraszos szobánkat. Mint utólag kiderült sokáig nem élvezhettük ezt a szuper szobát, de erről a későbbiekben írok. Szóval a hotelnél jó fejek voltak, mert hagyták, hogy az első útba eső szobában lepihenjünk, mielőtt a saját szobánkat elfoglaljuk.

Az első szobánkból a kilátás

Egy gyors tus, öltözés után jöhetett a reggeli, ehhez pedig egy reggelizőt kerestünk. Nem kellett sokat menni a hotelünktől, mivelhogy nem messze találtunk is egy cuki, teraszos kis helyet, ami annyira bejött, hogy másnap is itt ettünk. A felszolgáló fiú nagyon jól beszélt angolul és igen kedves volt, valamint az ételek és italok is nagyon finomak voltak. Aki szereti az egyedi stílusú, designer dolgokat, annak a kávézó sarkában felállított mini "ruhasarok" tuti bejön. A vendéglátóhelyen a designtól csak a rajzos vendégkönyv tetszett a jobban. Érkezés után mindenki kap kis lapokat, színes ceruzákat és indulhat a kreatívkodás. Az elkészült rajzokat az asztalokon elhelyezett üveglap alá vagy egy igen vastag vendégkönyvbe tehetjük. Végignéztem a könyvet és ez idáig nem volt benne magyar feliratos rajz. Mi gondoskodtunk róla, hogy most már van. 

A kávézó figyel arra, hogy ne a telefont nyomkodja az ember

A csillogó-villogó kaszinóinak köszönhetően Batumit a Fekete-tengeri Las Vegasnak is hívják. Már az érkezésünkkor is kiszúrtam a messziről világító épületeket és óriáskereket. Ezeket nappali pompájukban is szemügyre vettük. Vannak igazán érdekes épületek. Nekem a legérdekesebb a Le Méridien hotel épülete volt, ugyanis a felhőkarcoló közepén, úgy százméteres magasságban egy óriáskerék van.

Felhőkarcolók, melyeken olykor óriáskerék is van

A tengerpart mentén végig 7 kilométer hosszan húzódik a tengerparti sétány, azaz a Batumi Boulevard, amin gyalogosan és kerékpárral is végig mehetünk. Bérelni szinte mindent tudunk: kerékpárt, kismotort, négykerekű biciklit, kisautót, stb. Mi béreltünk egy háromkerekű elektromos kismotort, amivel mondjuk pont a sétányon nem mehettünk végig. Legalábbis a bérbeadó szerint. Viszont láttuk helyi vagányokat, akik simán mentek a sétányon is, olykor elég vadul. A Boulevardon végig menve egyébként rengeteg növényt, kávézót, bárt, szökőkutat és műemléket is láthatunk. Na meg persze a sok felhőkarcolót, amik látványától Amerikában érezhetjük magunkat. A kikötő környékén sok helyen árulják a gyümölcsöket, churchkhelákat és gyümölcsléket. Saját tapasztalat, hogy pofátlan árakat is mondanak, de nyugodtan lehet alkudni bőven. Grúzia amúgy a gránátalma őshazája, így országszerte árusítják csemegeként és facsarva italként is. Sőt, az ételekre is rárakják, feldobva így azokat. 

Gyümölcsök sokasága

A sétány Batumi-öböl felőli végénél, a kikötő felé további látnivalókat találhatunk. Itt van a város jelképének számító Betűtorony (Alphabet Tower), ami 130 méter magas és egy DNS szálat jelképez a grúz ABC 33 betűjével. A torony éjszaka is feltűnő, mert zöld színben pompázik.

A kép jobb oldalán az Alphabet Tower

Nem messze a toronytól van egy hatalmas óriáskerék, ami nagyon népszerű az ide látogatók körében. Mivel a fülkék nyitottak, nagyon szép képeket készíthetünk belőlük. Az óriáskerék előtt áll a kisfiunk nagy kedvence Ali és Nino szobra, amely az örök szerelmet ábrázolja. A szerkezet az azerbajdzsáni muzulmán Ali és a grúz keresztény Nino történetét meséli el. A pár egymás felé mozogva egyesül, majd 10 percenként eltávolodik egymástól. Mi ezt a művet napi többször is megnéztük és mindig működött.

Az óriáskerék, előtte Ali és Nino különleges mozgó szobra

Ha az óriáskerék nem lenne elég, a városban egy felvonó is működik, melyről szintén felülről csodálhatjuk meg a város új épületeit és az öreg, hagyományos házait. Ugyancsak a Batumi-öbölben találjuk a Chacha tornyot, ami egykoron törkölypálinkát lövellő szökőkút volt. Állítólag minden nap 10 percig víz helyett csacsa folyt belőle. Manapság sajnos nem, ráadásul elég lepusztult állapotban van. A chachát viszont minden vendéglátóhelyen megkóstolhatjuk, ahogy a finom grúz konyakokat is. 

 Jobbra a Chacha torony, amelyből egykoron pálinka folyt

A sétány és a kikötő meglátogatása akár nappal, akár este is jó program. A legjobb szerintem napnyugtakor, így még épp láthatjuk világosban, majd sötétben is az épületeket, látnivalókat. A tengerparti naplemente látványa pedig nem szorul magyarázatra.

Naplemente a kikötőben

A város európai jellegét több ponton is érzékelhetjük. A Batumi Piazza egy olasz stílusú tér, ahol a butikhotelek mellett több teraszos éttermet, kávézót találunk. A téren ücsörögve bámészkodhatunk, lazulhatunk és a kutyákkal bratyizhatunk. A tér európaiságát mutatja az is, hogy grúz sör helyett, nyugati sör volt kapható. A tér közelében van a szép St. Nicolas ortodox templom, illetve tőle délebbre az 1866-ban alapított, Batumi egyetlen mecsete is. 

Háttérben a St. Nicolas ortodox templom

Egy másik gyönyörű tere a városnak az Európa tér (Europe Square), ami a régi Batumi új arcát mutatja és tele van felújított századfordulós épületekkel, illetve ezekhez stílusban illeszkedő újakkal. A tér azután kapta a nevét, hogy Adzsária tartomány belépett az Európai Régiók Szövetségébe. A kiülős helyek mellett kaszinók is megtalálhatók itt, illetve a tér fölé tornyosul a görög mitológiából ismert Médeia varázslónőnek a szobra. Vasárnapi látogatásunkkor még egy kézműves piac is volt itt, ahol helyi termelők, készítők árusították portékáikat. 

Európa tér

Innen 10 perc sétára találjuk a Május 6. parkot a nagy tavával (Nurigeli lake) és a sok szobrával, illetve műemlékével. Itt van egyébiránt egy állatkert és delfinárium is. A parktól nem messze áll a világ egyik legszebb McDonald's-a. Nem vagyok nagy gyorsétterem rajongó, pláne külföldön nem, de ez tényleg szép! Esti programnak ajánlom az innen nem túl messze lévő táncoló szökőkutat, ami zenével és fényekkel dobja fel a kilövellő vízsugarakat. Mi eddig nem jöttünk el, de akik itt jártak, azok a szökőkút megtekintését a város felől ajánlják. Így lehet jól látni a kivetítést, ami a tenger felé történik. 

Eddigi legszebb McDonald's, amit láttam

A szállásunkkal meg voltunk elégedve, mert jó áron és központi helyen kínálta a szobáit. Az egyetlen negatívuma, ami eléggé emlékezetes lett, az a szobánkban megjelenő váratlan vendég volt. Az első nap végeztével, miután visszatértünk a szobánkba egy skorpiót vettem észre a falon.

Kicsi a bors, de erős

Mondanom sem kell, hogy először nagyon megijedtünk. Szóltunk a recepciós hölgynek, aki nálunk is jobban megrémült, így ettől még jobban beparáztunk. Annyiban megoldották a dolgot, hogy kaptunk egy új szobát, ami kevésbé volt barátságos, de skorpiótól mentes. Átköltözéskor mindent átnéztünk és sehol sem találtunk újabb vendéget, de azért utána olvastunk, kérdeztünk a dolognak. Előfordulhat Grúziában skorpió, de lényegében szinte bármilyen mediterrán helyen, akár Horvátországban vagy Olaszországban is találkozhatunk velük. Olyan tanácsokat kaptunk, hogy a cipőinket minden felvétel előtt rázzuk ki, illetve ne rakjunk semmit a földre, amibe belemászhat. Állítólag nem másznak fel, de ebben nem vagyok biztos tekintve, hogy a szobánk a másodikon volt. Végül túléltük az estét és újult erővel fedeztük fel a következő nap a még kimaradt látnivalókat.

A városban nagyon megy a street art művészet

Batumi kevésbé preferált helyeit is felfedeztük a sétáink során, így láthattunk igen szegényes és fényűző helyeket és házakat is. A várost nagyon jellemzi a kettősség, mert az újonnan épített felhőkarcolóktól nem messze ott állnak az omladozó épületek.

 Batumi másik arca

A város feltérképezése mellett következő nap ellátogattunk a botanikus kertbe is, ami enyhén szólva hatalmas. Csak egy kis szegletét néztük meg, de az se volt kevés. Nem csoda, mert ez mellesleg az egyik legnagyobb ilyen létesítmény a világon, szinte minden országból vannak itt növények. A belépő a grúz árakhoz képest drágább, de nekünk teljesen jó áron, 15 lari (~ 1500 forint) volt. Tekintettel arra, hogy a várostól 8 kilométerre található, Uberrel jöttünk. Az egész kintlétünk alatt ezt használtuk és így nagyon olcsón megoldottuk a helyben utazásokat. 

A botanikus kert képekben

Egyik étteremben sem csalódtunk, amiben jártunk. Kevés összegekért kaptunk normál vagy még inkább mondhatni nagy adagokat és kedves kiszolgálást. Az angolt hellyel-közzel beszélik, viszont amelyik helyi beszéli, azzal teljesen jól meg tudtuk értetni magunkat. A vendéglátóhelyeken amúgy többnyire beszélnek angolul, máshol nem igen. Az biztos, akinek megy az orosz, az jobban boldogul Grúziában. Mint, ahogy az is jól járhat itt, aki nem eszik húst, mert nagyon sok ételük húsmentes. Vannak kifejezett vega előételeik, de a híres khachapuri és khinkali is elérhető hús nélkül. Persze a húsevők sem járnak rosszul, mert pl. a charcho leves egy marha raguleves és a főételek között is találunk húsosat. 

Grúz előételek

Az első skorpiós esténk után a második éjszakánk se a nyugodt alvásról szólt, már ami engem illet. Éjfél körül egy nagy tűzijátékot nyomtak, majd jött a hatalmas szeles vihar. Óriási szerencsénk volt, hogy nem egy nappal hamarabb jött a rossz idő, mert a zajos éjszakát követően korán reggel emeletes vonattal mentünk tovább a fővárosba, Tbilisibe.

Növényekben gazdag Batumi

Összegezve Batumi nagyon tetszett nekünk. Mediterrán desztináció létére egy igen zöld város és jó volt bepillantani a gazdagabb, fejlődő grúz világba. Aki Grúziába tervez kirándulást, szereti a tengert, illetve kíváncsi egy nem éppen grúz városra, annak ajánlom Batumit, mert egy igazán pezsgő, európai jellegű nyaralóhely, mindez pénztárcabarát árakkal. Mi nem bántuk meg, hogy vele kezdtük a grúz utunkat.