A főváros, Jereván is elég érdekes, de az igazán szép helyszíneket és az autentikus élményeket vidéken kapjuk meg Örményországban. A rengeteg kulturális látnivaló mellett lenyűgöző tájakat lehet megcsodálni, s az is könnyen előfordulhat, hogy csak mi leszünk egy-egy helyszínen.

Aki szereti a kalandokat, annak különösen kitűnő választás a dél-kaukázusi ország. Ezt  bizonyítja, hogy 2025-ben Örményország kapta meg az idegenforgalmi ágazat egyik legfontosabb díját, ugyanis a kalandturizmus legfőbb úti céljaként ismerték el. Ezáltal biztosan még inkább előtérbe fog kerülni az utazók között, szóval érdemes minél hamarabb felfedezni, melyhez hoztam most egy kis kedvcsináló beszámolót. 

Jerevánból bármerre is indul el az ember, biztosan fog találkozni izgalmas és gyönyörű helyszínekkel, ráadásul némelyik nincs is olyan messze a fővárostól, melyről ITT írtam. Mi végül minden irányban voltunk, de nem Jereván volt a bázisunk, mert sokkal ésszerűbb volt gyerekkel mindig az adott látnivaló közelében megszállni. Továbbá így lehetőségünk volt olyan különleges szállást is kipróbálni, mint a hobbitház, melyért fejenként 12.000 forintnyi dramot fizettünk az örmények kedvelt üdülővárosában, Dilijanban. Már maga a szállás is elragadó volt, de a Dilijan Nemzeti Park közelsége csak emelte a hely színvonalát. S bár Dilijan központja örmény jellegű, de a város nyugati részén alpesi stílusú szállásokat és spa szolgáltatásokat nyújtó hotelkomplexumokat találhatunk, melynek köszönhetően a helyiek örmény Svájcnak hívják Dilijant. Az alábbi videóban bemutatom a hobbitházat kívülről-belülről, illetve Dilijanba is betekintést nyújtok. 

A közelben található Szeván-tó Eurázsia egyik legnagyobb magashegyi tava, amely 1900 méteren fekszik. A Balatonnál 30 %-kal nagyobb örmény tó a Szovjetunió egyik fontos turisztikai központja volt, melynek nyomait még ma is láthatjuk. Az északnyugati partján áll a Sevanavank kolostor, ahonnan a mintegy 250 lépcső megtétele után mesés panoráma tárul elénk. A két templomból álló Szeván kolostor ma már egy kis sziklás félszigeten áll, ami a Szeván tó 1930-as évek végében indult megcsapolásának "köszönhető". A projekttel nemcsak a kisebb szigetek váltak félszigetté, de a víz is bezöldült és sajnos bizonyos halfajok kipusztultak. A visszaállítási kísérletek a 2002-es években indultak el és a tó szintje lassan, de emelkedik. Aki szereti az érdekes látnivalókat, annak ajánlom Noratus falvának temetőjét, melynek legrégebbi sírjai a 10. századból származnak, de vannak források, amik a 7. századot említik. Noha kacskarokkal, azaz keresztkövekkel országszerte találkozhatunk, azonban itt mintegy 1000 található belőlük. Szintén a tó partján áll a Hayravank kolostor, ami egy igazi gyöngyszem és állítólag egy földalatti alagút húzódott alatta, amivel a 2 km-re lévő Berdkunk egykori várához lehetett eljutni.

Örményország közel fele hegyvidék, szóval tényleg elképesztő kilátásokban lehet része az ide látogatóknak. A 2410 méter magasan fekvő Selim-hágón haladva pedig nemcsak mesés panorámára tárult elénk, de a 14. századi Orbelian karavánszerájt is megpillanthattuk, amely Örményország egyik legjobb állapotban megmaradt karavánszerája. S mivel a kaukázusi állam több ezer kolostort rejt, a kulturális látnivalókért rajongók találnak bőven felfedezésre váró helyszínt. Nekem az egyik kedvenc örmény kolostorom a 13. században épült Noravank épületegyüttes lett, amely bámulatos környezetben fekszik. Az apátságot körülvevő vörös sziklák nemcsak szép hátteret adnak, de magának az épületnek is építőanyagai. Mi a közeli Areni községben, egy családnál szálltunk meg, ami hármunknak 10.000 ft-ba sem került és gyönyörű látvány fogadott minket a teraszról. Való igaz, hogy a háziasszonnyal nem volt közös nyelvünk, ugyanakkor ahogy már a korábbi utazásaink során bebizonyosodott, úgy most is elmondhatom, hogy az ember mindenhogy megtudja értetni magát és aki igazán segíteni akar, az segíteni is fog. Ennélfogva a néni még vacsorát is intézett nekünk az egyik szomszéd családnál és a híres borukat is megkóstolhattam. Tudniillik az Arpa folyó partján fekvő Areniről úgy tartják, hogy Noé és fiai alapították, akik az első szőlőket ide ültették. Ezt alátámaszthatja mindaz a tény, hogy Areniben egy -  a 2007- 2008. közötti - ásatáson rábukkantak a világ legrégebbi, mintegy 6100 éves borospincéjére. Az értékes maradványok ma meg is tekinthetők az Areni1 barlangban. Egyébiránt megtalálták még a világ legrégebbi (5500 éves) bőrcipőjét is, melyet a jereváni Örmény Történeti Múzeumban láthatunk. 

Népszerű látnivaló az országban a 17. századiban épült Khor Virap, melyről gyakran láthatunk képet Örményország kapcsán. Ugyan vannak régebbi kolostorok, viszont a háttérként megjelenő Ararát-heggyel valóban impozáns látványt nyújt.  Annál is inkább, mert az egykor örmény földön fekvő, ma már Törökországban magasodó, kétcsúcsú Ararát, az örmények egyik nemzeti jelképe. Érdekességképpen írom, hogy annak idején a kolostor a történelmi Artasat városában állt, mely idővel megsemmisült. A mai Artasat városa a kolostortól északra, mintegy 13 km-re található. A Khor Virap meglátogatása nekünk egyébként elég rövidre sikeredett, mivel nem sokkal a húsvéti mise kezdetekor érkeztünk és meglehetősen zsúfolt volt. Egy másik - sokak által keresett építészeti remek a 10-13. században épült Geghard kolostor, mely az Unesco világörökség része. Az Azat-völgy bejáratánál álló és természetes barlangokat magába foglaló kolostor látványa kétség kívül csodás és tényleg kihagyhatatlan az országban járva. Mellesleg a kolostor fekvése mellett a nevének jelentése is érdekes, mert arra a "Szent lándzsára" utal, mellyel Jézust szúrták oldalba, hogy meggyőződjönenek a haláláról. Jellemző egyébként a látnivalóknál, így a kolostoroknál is az árusok jelenléte, akiknél érdekes édességeket vásárolhatunk. A gránátalmalé mellett találkozhatunk a Grúziából származó churchkhelával, melyet itt sujuk néven jegyeznek és nekem a kedvencem. Azonban biztosan találkozni fogunk a pastegh nevű finomsággal is, ami egy ún. gyümölcsbőr és a Közel-Keletről származik. Továbbá az örmények egyik legismertebb tradicionális süteménye a gata, azaz az édes kenyér is sok helyen elérhető. 

S, ha már a Geghard kolostorba elutazunk, akkor nem szabad kihagyni Garni városát sem, pláne azért, mert mindenképp keresztül kell haladni rajta. A Jerevántól mindössze 30 km-re található 7000 fős Garni évszázadokon át az örmény királyok nyári szálláshelye volt. A valaha palotát és fürdőket is magában foglaló királyi komplexum része volt az 1. században épült Napisten templom is, amely Örményország egyetlen ma is álló pogány temploma. A komplexum nagy része megsemmisült az 1679-es földrengésben, de a templomot sikerült újjáépíteni, melyhez az eredeti köveket használták fel. A templom közelében találjuk a Garni-szurdokot, amely az Azat-folyó által vájt kanyon és ahol megcsodálhatjuk a bazaltorgonáiról híres Kövek szimfóniáját. A gyönyörű képződmény a vulkanikus láva lehűlése, majd megszilárdulása után jött létre és a szabályos, orgonasípokra emlékeztető bazaltoszlopokat hívják “bazaltorgonáknak”. A képeket Garni látnivalóiról az alábbi posztban gyűjtöttem össze.

Szintén Jereván közelében, viszont attól nyugatra található az Ararát-völgy ősivárosa, amely Vagarsapat és Ecsmiadzin néven is ismert, de az "örmény Vatikánként" is hívják. Az itt található székesegyház nemcsak Örményország, hanem a világ első katedrálisainak egyike. Az épület 301-303. között épült és maga Világosító Szent Gergely, Örményország védőszentje szentelte fel. Többször bővítve és felújítva lett, emiatt igencsak modern a belseje. A templom körül szép parkot és egy múzeumot is láthatunk, ahol megtekinthető többek között Noé bárkájának egy darabja, illetve a korábban említett Szent lándzsa vagy más néven Longinus-lándzsa. Bár azt nem tudom 100%-osan állítani, hogy valóban az eredeti fegyver lenne-e, mivel az "igazi" Vatikánban és Ausztriában is található Longinus-lándzsa. A közelben érdemes még felkeresni a Zvartnots régészeti lelőhelyet, amely Vagarsapat székesegyházával együtt világörökségi helyszín. Tény, hogy ma már az egyedülálló templomnak csak a romjait láthatjuk, azonban pont emiatt elképesztő látvány az Araráttal a háttérben.  

Örményország kapcsán leginkább a kolostorok és a kereszténység jut eszünkbe, ennek ellenére az országban találjuk a világ legnagyobb jazidi templomát, melybe igazán egyedülálló élmény volt bemenni. Amit fontos tudni a jazidikről, hogy egy Irakból származó kurd nemzetiségű vallási kisebbség, akik folyamatos üldözésben élnek. A szent városuk az Irakban fekvő Lalish, melynek egyik érdekessége, hogy a területére csak a cipőnket letéve léphetünk be. Az Örményországban található Quba Mêrê Dîwanê templomának külseje pedig pont olyan, mint a jazidik legszentebb temploma a Lalish völgyben. Erről a különleges vallásról és a legnagyobb templomukról itt látható videó: