Bevallom, hogy én nem vagyok egy nagy sörfogyasztó, viszont bárhol járok a világban, akklimatizálódok az országhoz, magyarán mindig megkóstolom a helyi specialitásokat. Nem volt ez másképp Prágában sem, ahol már több alkalommal megfordultunk, köszönhetően, hogy van a családban nagy sörös. Nem mondok újat, hogy Prága maga a sörmennyország.

Nemcsak sörválaszték, de a sörözők szempontjából is csillagos ötös a cseh főváros. S itt nem a nálunk jól ismert kocsmákra kell gondolni, hanem azoknál sokkal többre. Az itt található vendéglátóhelyek már-már szervesen hozzátartoznak a prágai látnivalók listájához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a legtöbb objektum a saját szuvenír termékét is árulja. Így van lehetőség a korsó, póló, képeslap mellett akár sörsampon és sörtusfürdő megvásárlásra is. Íme, az 5 sörös hely, amelyeket nem szabad kihagynod, ha Prágában jársz.

Restaurace U Zajíce

A nyulas étterem több prágai eldugott vendéglátóhelyhez hasonlóan, egy földalatti, zegzugos hely. Figyelni kell merre mész, mert könnyen eltévesztheted az asztalodat az egyszer balra, egyszer jobbra után. A világos sör mellett, feketét, vöröset, de még zöld sört is ihatunk. Sőt, mindenképp kóstoljuk meg az itt készült ételeket is, mert nem fogunk csalódni. Ha itt járunk, én sosem hagyom ki a sült kacsacombot, párolt káposztával és knédlivel. Ez amúgy is alap Prágában.

U Zlatého tygra

A Nyúltól nem messze található az Aranytigris, azaz az U Zlatého tygra. S ha nemcsak kívülről szeretnéd megnézni, hanem innál is bent, akkor célszerű a nyitás, azaz 15 óra előtt érkezni, ugyanis nagyon felkapott hely.  Ha már 15 óra 10 perckor érsz ide, valószínűleg telt ház fogad. A mindössze 50 férőhellyel rendelkező objektum egykoron Bohumil Hrabal, nagy cseh író és sörkedvelő törzshelye volt. Arra készülj, ha bejutottál és asztalhoz ültél, kérdés nélkül hozzák neked a korsó Pilsnert. Mi több, ez egészen addig így is lesz, ameddig azt nem mondod az üres korsó után, hogy elég. Folyamatosan hozzák-viszik a söröket. Ha mondjuk ennél egy jó tatár beefsteaket, akkor jó hírem van, mert arra is lehetőséged van. Sőt magad készítheted el sörözés közben. Másik érdekesség, hogy minden asztalon szerepel egy időpont, amennyi ideig az adott asztalt foglalhatod. Ha letelt az idő, akkor bizony odébb kell állnod. Így oldják meg, hogy minél többen bejussanak a helyre. Ide tehát annak érdemes főként jönni, aki nem retten meg a sörtől, de attól sem, ha menni kell tovább.

Restaurace U Vejvodu

Az inkább tágas hely kedvelőinek az U Vejvodu biztos be fog jönni a 400 férőhelyével. Annak ellenére, hogy van asztal bőven, ez is telt házas volt mikor utoljára itt jártunk. Igazából akkor kapóra jött nekünk kisgyerekkel, hogy nem kellett a hatalmas belső nyüzsgő részben ülnünk. A kinti váróban sörözhettünk egyet és mentünk is tovább. Itt egyébként reggelizni is van lehetőség, sőt a konyhájuk hajnal kettőig rendelkezésre áll, így a késői vacsorázók is jól járnak vele. Nem véletlen, hogy ez is egy felkapott hely. Igazi cseh élményben lehet részed: miközben a sertéssült és sör kombódat fogyasztod, a háttérben a cseh élőzene szól, mindez több száz ember társaságában.

Pivovar a Restaurace U Fleku

Az óvárostól délebbre a Táncoló ház irányában találjuk Prága legrégebbi működő sörfőzdéjét, az U Fleku söröző és éttermet. A helyiség 8 teremből áll, amely körbeveszi a nagy sörkertet. Habár összesen 1200 fő befogadására képes, azonban a többi felkapott helyhez hasonlóan, ez is mindig tele van. Igaz nem a legolcsóbb sörözők egyike Prágában, de tipikusan az a hely, amit egyszer ki kell próbálni, ha itt jár az ember. Így, ha enni nem is itt, de inni mindenképp igyunk itt egyet. Arra figyeljünk, hogy a pincérek által bőszen kínálgatott Becherovka nem a hely ajándéka, ahogy sok helyen a perecet, úgy itt a rövidet is felszámolják a végén. Ráadásul itt elég vastagon is fog a toll.

U Černeho vola 

S a végére itt van ő, a prágai kuriózum, a Fekete ökör. Az U Černeho vola helyileg a vár szomszédságában van és kívülről nem éppen egy kocsmának fest. Már a külseje se hétköznapi, mert inkább mondanám egy múzeumnak a gazdagon díszített impozáns épületet, mintsem egy kocsmának. Miután belépünk, rögtön a várakozóban találjuk magunkat, és ha szerencsénk van, akkor beljebb egy asztalhoz is leülhetünk. Arra figyelni kell, hogy a pult előtti asztal a törzsvendégeké, így, ha az szabad is, oda nem ülhetünk le. Nem baj, ha mégis ideülsz, mert egyből figyelmeztetni fog a morcos pultos. Továbbá, akkor is kapunk leszólást csehül, ha az útban állunk, miközben a pincér pont lavírozik a korsókkal vagy a tányérokkal. Ne vegyük magunkra, csak már besokalltak a sok bámészkodó turistától. Az italok és az előételek annyira finomak, hogy feledtetik a fapofa kiszolgálókat. Sőt van az a sörmennyiség, amikor már fel sem veszi az ember ezeket. Itt egyébként, amit ajánlhatok az a fekete Kozel, isteni íze van. Ételek közül a kedvencünk a topinka, amitől most is összecsorog a nyálam, ha rágondolok.

Ezenkívül lehet itt kapni páreket (főtt virsli), és megkóstolható itt a sörkorcsolyák non plus ultrája, az utopenec is. Utóbbi étel neve magyarul annyit tesz, hogy vízbe fulladt, utalva a kitalálójának tragikus halálára. Ez a csemege egyébként az ötliteres befőttesüvegből kerül a tányérra. Egy biztos, bármit eszünk is itt, rosszul nem választunk.