Aki szereti az autentikus és Magyarországról könnyen megközelíthető helyeket, annak Szarajevó biztosan tetszeni fog! Ráadásul a sok érdekes látnivaló mellett finomakat is ehetünk úgy, hogy nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlni.

Három éve meghiúsult, de idén végre eljutottam Bosznia-Hercegovinába. Viszont a koronavírussal nemcsak a szarajevói repjegyeink lettek törölve, de sajnos a Budapest-Szarajevó közvetlen járat is megszűnt. Így hazánkból jelenleg a leggyorsabban autóval tudjuk megközelíteni Bosznia-Hercegovinát. Bár távolságra Szarajevó nincs annyira messze, ugyanis a magyar határtól alig több, mint 300 km és Horvátországban is végig autópályán tudunk haladni. Azonban Bosznia-Hercegovinában egyelőre kevés autópálya szakasz van kész, így ott lényegesen lassabban tudunk közlekedni. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországról mindössze 5-6 óra kocsikázással török bazári hangulatba kerülhetünk, ahol olyan finomságokat is megkóstolhatunk, mint a hamisítatlan ćevapčići vagy az émelyítő tufahija. 

A bosnyák édesség, a tufahija

Bosznia-Hercegovinai érdekességek

A volt Jugoszláv SZSZK tagköztársaság Európa egyik legszegényebb országa. A délszláv háború következményeként pedig nemcsak a gazdaság teljesítménye, de a lakosainak száma is drasztikusan csökkent. Az ország két entitásra van osztva, az egyik a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, míg a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció. A háborút követően, 1998-ban vezették be az országban ma is használatos konvertibilis márkát, melynek árfolyamát az akkori német márkához, majd annak megszűnése után az euróhoz kötötték. Így jelenleg 1 euró 2 bosznia-hercegovinai konvertibilis márkával (későbbiekben: KM) egyenlő. A gyakorlatban sok helyen elfogadják az eurót is, de jó ha van nálunk bosnyák márka. Mi a helyi valutához ATM-ből jutottunk hozzá, szokásosan a Revolut kártyámról vettem le pénzt. Ami itt meglepetés volt, hogy minden pénzfelvételkor 10 KM (~1900 Ft) levonásra került, amit jó lett volna előre tudni. Aki arra alapoz, hogy kártyával fog fizetni, azt el kell keserítenem, mert sok helyen nem lehet kártyázni. Cserébe sok  ATM van, így van lehetőségünk pénzt levenni. Szerintem a legjobb, ha eurót visz az ember, mert egyrészt számos helyen elfogadják, másrészt, ha mégis helyi valutára van szükségünk, akkor is jobban járunk a váltással, mintha a kártyáról vennénk le pénzt. 

Armire szintén figyelni kell, hogy jelenleg még drágán tudunk telefonálni, illetve mobilinternetet használni az országban. Ha minden igaz, 2023. októberétől a Balkánon is érvényes lesz az EU-ra is vonatkozó roaming, így a jövőben Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Szerbiában is kedvezményesen tudunk majd telefonálni. Addig viszont mellőzük a hazai hálózatok kinti használatát. Én helyi sim-kártyát vásároltam egy élelmiszerboltban (5 KM ~ 940 Ft), amihez 1 giga mobilinternet járt. Ezt elvileg fel lehet tölteni, nekem bőven elég volt a 3 napra. A szállásokon, éttermekben mindenhol volt wifi. 

Üzemanyag tekintetében áprilisban mind Bosznia-Hercegovinában, mind Horvátországban kedvezményesebben tudtunk tankolni, mint Magyarországon. Ami érdekes, hogy a horvát autópályán sem volt drágább a gázolaj, mint a lakott helyeken. A parkolást tekintve sok helyen van ingyenes parkolás Bosznia-Hercegovinában, illetve a fizetős helyeken is olcsóbb, mint otthon. Szarajevóban mi nem bíztuk a véletlenre a parkolást, így inkább fizettünk egy őrzött, védett parkolóhelyen, óránként 2 KM-t (380 Ft). 

Szállásokat nagyon jó áron találhatunk Bosznia-Hercegovinában, így Szarajevóban is. Pl. mi egy jó állapotú, óvároshoz közeli lakásért egy éjszakára kevesebb, mint 20 eurót fizettünk, melyben hárman kényelmesen elfértünk. A pékségeknél, éttermeknél pedig ezeket az árakat tapasztaltuk: burek 4 KM (460 Ft), leves 6 KM (1100 Ft), csevap 10 KM (1900 ft), egy pohár bor 6 KM (1100 Ft), egy korsó sör 5 KM (940 Ft), 2 darab baklava 5 KM (940 Ft). 

Szarajevó egyik hangulatos teázója

Szarajevó

A város nevét sokan onnan ismerik, hogy 1914. június 28-án itt lőtték le Ferenc Ferdinánd főherceget és Zsófia hercegnőt, kirobbantva ezzel az első világháborút. A híres történelmi esemény színhelye a Latin-hídnál található, amit mi is megnéztünk. A Miljacka folyón átívelő híd az óvárost a valamikori latin negyeddel kötötte össze, innen jött az elnevezés.

A Miljacka folyón átívelő Latin-híd

A délszláv háború nyomaira is sok helyen bukkanhatunk. Városszerte láthatunk vörös színű, virágmintájú útburkolati sérüléseket, amik a háborúban használt aknavetőgránátok nyomai. A Szarajevó rózsáiként elhíresült „látványosságok” egyébként azokat a robbanásokat jelölik, ahol emberek is meghaltak. Érdemes lehet még megnézni az ún. Remény alagútját is, ami a háború idején a városban lévő súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányt, illetve fegyver-utánpótlást próbálta enyhíteni. Az önkéntesek a 800 méter hosszú, másfél méter magas alagutat nem kevesebb, mint hat hónapig ásták, melynek segítségével létrejött az összeköttetés a blokád alatt álló Szarajevó és a külvilág között.

Szarajevó egyik rózsája

A város impozáns épülete a Taj Mahalra emlékeztető Képzőművészeti Akadémia, amely előtt a híd is elég különleges. Bár tény, hogy a Miljacka folyó nem túl szép színe ront valamelyest a képen. 

A szarajevói Képzőművészeti Akadémia

Egy másik látványos szarajevói épület a Városháza, melyet az 1800-as évek végén építettek, s melynek a homlokzatát nem mellesleg Zsolnay-elemekkel díszítették. Az osztrák Aleksander Vittek építész által készült építmény nemcsak kívülről, de belülről is igen dekoratív. A látogatására mindennap 9:00-17:00 óra között van lehetőség, a belépő ára: 10 KM (~ 1900 Ft). 

Szarajevói Városháza

Kevesen tudják, de ahhoz, hogy a csodás Városháza létrejöjjön jó pár épületet le kellett bontani, köztük a képen látható Inat Kucát is. A manapság tradicionális étteremként működő épület eredetileg a Városháza helyén állt, így akadályozva annak megépültét. Sok-sok húzavona után a lakóház tulajdonosa végül úgy ment bele a terület átadásába, ha a házát ugyanúgy felépítik a folyó másik partján. Ezután lett a ház neve Inat Kuca, azaz Makacs ház.

A legmakacsabb ház 

Az Inat Kucától nem messze találjuk a város egyik legjobb pékségét, ami a helyiek körében népszerű. Sokan csak azért várnak itt hosszú perceket, hogy megvásárolhassák a pékség egyetlen termékét. A Pekara Alifakovac laposkenyere 1 macedón dénárba (190 Ft) kerül. Szerencsémre ottjártamkor csak én vásároltam ott.

A híres Alifakovac laposkenyér

A város leglátványosabb helyszíne az óváros, azaz a Baščaršija. Nemcsak a neve, de a külseje is a török időket idézi. Érdemes sétálgatni a negyed macskakővel kirakott, keskeny, bazári hangulatú utcáiban. Találunk itt hangulatos teázókat, cukrászdákat, éttermeket és karavánszerájokat is. Illetve van jó pár mecset is, köztük az ország legrégebbi és legnagyobbja is, melyet 1530-ban építették a törökök. Gazi Husrev bég mecsete a turisták által is látogatható és ami vele kapcsolatban érdekes, hogy ez volt a világ első mecsete, ahol elektromosságot vezettek be 1898-ban. Nekem egyébként jobban tetszett a kisebb Ferhadija džamija, ami mellett néhány sírkő is van.

Ferhad bég mecsete (Ferhadija džamija)

Szintén a Baščaršijában találjuk a Sebilj nevű közkutat, ami Szarajevó jelképeként híresült el. Sokan Galamb térként emlegetik a helyet, ugyanis rengeteg galambbal lehet itt találkozni. A babona szerint, aki a kút vízéből iszik, az biztosan visszatér a városba. Én nem bíztam a véletlenre, így ittam a kút vízéből. Állítólag a 17. század körül 300 sebilj is volt Szarajevóban, de az 1697-es tűzvészben szinte mindegyik elpusztult.

Szarajevó jelképe: a Sebilj

A Baščaršija legjobb „látnivalói” mindenképp a jobbnál-jobb cevapozók, burekezők és baklavázók. Nem nagyon tudunk mellényúlni, mindegyik helyen hasonló jó minőségű ételeket kínálnak. Elvileg az aščinica nevű hagyományos éttermek a legjobb helyek a nemzeti ételek megkóstolására, de mi mindenhol nagyon finom helyi ételeket ettünk.

A Baščaršija negyedben nem maradunk éhen

Aki nem veti meg az alkoholt, illetve szeret kocsmázni, annak jó hír, hogy Szarajevóban erre van bőven lehetőség. A város söre a Sarajevsko, melynek a sörgyáránál egy nagyon menő éttermet is kialakítottak. Nekünk nagy kedvencünk lett. Illetve szintén tetszett a RajvoSA nevű kocsma, ami főként a művészek által látogatott. Nem mellesleg a pultos is nagyon kedves.

Szarajevóban jókat kocsmázhatunk is

Ahogy a többi nem EU-s balkáni államban, itt is lehet a zárt helyeken dohányozni, ami mondjuk nekem fekete pont, de efelett szemet lehet hunyni. Amúgy a városban nemcsak mecsetből és pékségből van sok, de számos street art csodát is megpillanthatunk Szarajevó utcáin.

Szarajevó street art alkotásai

A belvárostól kijjebb találjuk a Balkán legmagasabb épületét az Avaz Twist Tornyot, amely irodaházként funkcionál. Egy szupergyors lifttel hamar feljuthatunk a 35. emeletre, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra. Szintén jó panorámával találkozunk, ha a város lanovkáját próbáljuk ki, amely a festői Trebevic-hegyre szállítja az utasokat. Egy irányú jegy 15 KM (~2800 Ft), retúrjegy 20 KM (~3800 Ft). A városban két erőd is van, az egyik a Sárga erőd (Žuta Tabija), a másik a Fehér erőd (Bijela Tabija). Utóbbit már Szarajevón kívül találjuk. A kilátás mindkét helyről szuper.

Szarajevó panorámáját több helyről is megcsodálhatjuk

Bosznia-Hercegovina egyébként számos csodát rejt, nekünk most főként Szarajevó felfedezésére volt időnk, bár megnéztük Tešanj és Gradačac városát is, illetve egy ebédszünet erejéig megálltunk az Etno Avlijában Mačkovac mellett. Akinek lehetősége van több időt eltölteni az országban, annak ajánlom a déli és a nyugati területeket is felfedezni. Viszont ahogy a beszámolómban is látszik, Szarajevó maga is megér jó pár napot.