Berlin egy olyan európai főváros, ahol tényleg mindennel találkozhatunk. Dél-amerikai ételárus, meleg szerelmes pár, hippi család, Trabant, kocsmában cigizés, utcán sörözés, graffitis lakóházak, egyik percben borult, míg a következő percben verőfényes napsütés, csak hogy pár dolgot említsek. Ha egy szóval kellene jellemezni a várost, akkor azt mondanám: sokszínű. Aki tipikus német városba akar utazni, az ne Berlinbe menjen. Berlin ugyanis igazi multikulti hely. 

Több alkalommal jártam már Németországban, de a főváros eddig mindig kimaradt. A fapadosok kedvező árú repülőjegy kínálata azonban meghozta a kedvemet egy berlini hosszú hétvégéhez. Ezúttal férjemmel kettesben utaztunk, így a két nap alatt elég sok mindent megnéztünk.

A történelem leghíresebb csókja

Utazás Berlinbe

Budapestről Berlinbe a Ryanair és a Wizzair is indít járatokat, utóbbi a hét minden napján. Ráadásul nagyon jó áron lehet kifogni repülőjegyeket. Én oda-vissza kevesebb, mint 8000 ft/fő-ért vettem meg a repjegyeket, melyek ugyan nem tartalmaznak feladott bőröndöt, de egy hosszú hétvégére nem is szükséges. Berlinben jelenleg egy repülőtér működik, ez a 2020-ban megnyitott és sok vita alapjául szolgált Flughafen Berlin Brandenburg. A repülőtérről a városba legolcsóbban busszal, vonattal vagy regionális vonattal lehet bejutni kb. félóra alatt. Berlin A, B és C zónára van osztva, ezek alapján tudunk tömegközlekedési jegyet váltani. A legtöbb látnivaló az A és B zónában, míg a repülőtér a C zónában található. Ezekre a jegyváltásnál figyelni kell, illetve arra is, hogy érvényesítsük a jegyünket a felszállás előtt a piros automatánál.

Az összes tömegközlekedési eszközre érvényes napijegy

Berlin felfedezése

A repülőtérről regionális vonattal jutottunk be Mittébe, Berlin központi kerületébe. Rögtön az első dolog, ami feltűnt, hogy rengeteg rendőr és biciklis van a német fővárosban. A biciklisek ráadásul irtó gyorsan közlekednek. Teljesen olyan érzésem volt, mintha Amszterdamban lennék. Pedig akkor még nem is láttam a sok csatornát, amik hossza még meg is előzi a holland fővárosét. Berlin vízi utjainak hossza ugyanis 180 km, melyet kb. 1000 híd köt össze. 

Berlinben több híd van, mint Velencében

Legelőször a Brandenburgi kapuhoz mentünk, ami jó ötletnek bizonyult. Ugyanis a korai órákban a felkapott látványosságoknál nincsenek annyian. Mindez itt azt jelentette, hogy nem 1000, hanem csak 100 másik emberrel kellett osztoznunk egy-egy képen. Ehhez a nevezetességhez különben az Unter den Linden sugárúton haladva jutottunk el, amely a város nevezetes sugárútja. A Brandenburgi kapu Berlin egyik jelképe, viszont a berlini fal megépítése után sem keletről, sem nyugatról nem lehetett áthaladni rajta, ugyanis a lezárt zónába esett. A fal 1989-es lebontásával viszont a Brandenburgi kaput újra megnyitották. A '90-es években szó volt róla, hogy a kaput használatba adják az autóforgalomnak, de aztán ez az elképzelés nem valósult meg. A kapu a mai napig el van zárva az autók elől. 

A Brandenburgi kapu a reggeli órákban

Reggeli gyanánt itt próbáltuk ki a híres berlini ételt, a currywurstot. Ennek a német streetfood ételnek az alapja a grillkolbász, mely egy fűszeres paradicsomszószban tocsog. Rettentő éhesek voltunk már, ugyanis hajnal 1 órakor keltünk és egészen addig még semmit nem ettünk. Így epekedve vártuk, hogy kinyisson végre a bódé, ami egy perccel sem hamarabb, pontban 10:00 órakor kezdte meg működését. Miközben a nyitást vártuk, hallottuk, hogy a bódéárus hölgy spanyolul beszél a szállítóval. Mint kiderült igen messziről, egészen Peruból jött Németországba. Nem tudom, hogy a nagy éhség volt az oka, de nagyon jól esett a currywurst. Mondhatni hozta a tőle várt ízeket, sőt nekem bejött, hogy érződött rajta a csípősség. Tudniillik mi nagyon szeretjük, illetve bírjuk is a csípős ételeket és bizony sok helyen a csípős kifejezést keverik a pikánssal. Mellesleg a legalapabb menüt választottuk, ami vizet/sört és zsemlét tartalmaz. Van olyan menü is, amihez sült krumpli, illetve van még drágább, amihez pezsgő dukál. 

A berlini street foodok királya: a currywurst

A Brandenburgi kaputól nem messze találjuk a 2000-es évek elején átadott meggyilkolt európai zsidók emlékművét. A 19 000 négyzetméteren, minden oldalról bejárható területen 2711 darab eltérő méretű betontömb látható. Az emlékművet sok kritika érte, szerintem elég nyomasztó, így kifejező lett a betonrengeteg. Egyébiránt ehhez az emlékműhöz érve pillantottunk meg sok év után először forgalomban Trabantot. Majd későbbi sétáink során többször felbukkantak a bérelhető keletnémet csodák.

Holokauszt emlékmű

Sétánkat délre folytatva a Checkpoint Charliehoz mentünk, ami a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a vasfüggöny berlini szakaszán és amely a Friedrichstraße és a Zimmerstraße találkozásánál fellelhető. A környéken találunk katonai kantint, illetve  katonai termékeket árusítókat is. Ami engem nagyon meglepett, hogy az itt található Wall Museum ajándékboltjában még a berlini fal eredeti darabjait is megvásárolhatjuk. Nem maradhatnak el a Checkpoint Charlie-s, Trabantos, illetve a Brezsnyev és Honecker csókját ábrázoló szuvenírtermékek sem. A közelben találjuk egyébként a Trabi és a Currywurst múzeumot is. Aki szereti a streetfood ételeket vagy csak egy olyan helyet keres délelőtt 11 órakor, ahol sörözni lehet, akkor a Charlie's beachet tudom ajánlani. Mi utóbbi okból kifolyólag pihentünk meg egy kicsit és kóstoltuk meg a berlini Pilsner sört. Amúgy van itt currywurst, kebab, hamburger, de még ázsiai kaja is. Mondanom sem kell, hogy a bódé árusok itt se echte németek. 

Checkpoint Charlie

Utunkat folytatva a dómokkal tarkított Gendarmenmarktra mentünk, amely a város egyik legszebb tere a három impozáns épületével. Itt látható a Deutscher Dom, a Französischer Dom és a Konzerthaus is. Adventi időszakban a tér egy hangulatos karácsonyi vásárnak is otthont ad. Aki szereti az édességet, annak érdemes meglátogatni a közeli Rausch Schokoladenhaus, illetve a Ritter Sport Bunte Schokowelt épületeket. Bármelyik üzletbe betérve azt hihetjük, hogy itt a karácsony. Mire ide értünk már megint megéheztünk, így a tér melletti Augustin étterem teraszán helyet foglaltunk. Kedves és gyors kiszolgálást és finom ételeket kaptunk. Itt találkoztam először a Spätzlevel, ami nagyon belopta magát a szívembe. Egy könnyű, de ízletes, galuskához hasonló étel. Aki nem annyira húskedvelő, annak mindenképp ajánlom. Mint utólag megtudtam ez egy osztrák hüttefogás. 

Deutscher Dom

Berlinnel kapcsolatban elmondható, hogy az évi esős napjainak száma 140 nap. Nagyon könnyen lehet borús időt kifogni, de nagyon hamar naposat is. Ahogy a képeimen is látható, egy nap alatt kb. hússzor változott az időjárás. Így volt, hogy egyik percben azt hittük ránk szakad az ég, pár perc múlva már teljes világosság és napsütés lett. A város rengeteg múzeumnak otthont ad. A legfontosabb berlini múzeumok közül pedig öt a Múzeumszigeten (németül: Museuminsel) található, ahogy a Berlini dóm is. A szállásunkat 15 órától tudtuk elfoglalni, így mivel volt még időnk, a Dóm előtti parkban lepihentünk. Rajtunk kívül nagyon sok helyi lazult, focizott vagy ivott a parkban. 

A Lustgarten tökéletes hely kikapcsolódásra

Rövid pihenés után a szállásunkat elfoglaltuk, majd a nap hátralevő részében megvacsoráztunk és további helyeket fedeztünk fel. A szállásunk közvetlen az Alexanderplatznál volt, ami egy nagyon fontos közlekedési csomópont, így innen minden könnyen megközelíthető. Mi több, itt található a város egyik fő látnivalója a TV-torony vagy ahogy a helyiek hívják Alex. 

A TV-torony

Vacsoránkat a Hofbräuhausban fogyasztottuk el, ahol tipikus müncheni sörfesztiválos hangulat van. Sör minden mennyiségben, hangoskodás, bajor népviseletes felszolgálók, hosszú asztalok és a verekedést megakadályozó biztonságiak. Annak ellenére, hogy rengetegen voltak és nem foglaltunk asztalt, helyet is kaptunk és mindent hamar felszolgáltak. Aki szeretne, még be is ruházhat egy népviseletes öltözetre az étterem ruhaboltjában. 

A nem kicsi bécsi szelet és a kis korsó sör

A Mitte negyed után a Pankow negyed déli részén sétálgattunk, ami a főváros legnépesebb városrésze. Itt mindenki jól érezheti magát, találunk szép üzleteket, játszótereket, izgalmas street food helyeket, bárokat, múzeumot, mozit vagy régi sörfőzde helyén tartott koncertet.  Mi csak úgy sétáltunk itt, s egy szimpatikus bár teraszára leültünk, mindezt egy fákkal övezett csendes városrészen. Olyan, mintha nem is Berlinben lettünk volna. Pláne mikor a bárba belépve megláttuk a hamutartókat, ugyanis Berlin bizonyos szórakozó- és vendéglátóhelyeinek zárt részén engedélyezett a dohányzás. Sőt, még azon se lepődik meg senki a német fővárosban, ha két azonos nemű kézenfogva sétál vagy ha egy férfi női ruhában jelenik meg. Arról meg nem is beszélve, hogy az utcán simán sörösüveggel a kezükben vándorolnak a fiatalok. Ez mind Berlin.

Pankow negyed csendes része

Másnap szintén egész sok mindent megnéztünk a német fővárosban. A legelső programunk a Reichstag volt, aminek az üvegkupolájába még otthon foglaltam időpontot itt. A regisztráció ingyenes és nem mindennapi program a Reichstagba belépni, illetve a teraszáról kitekinteni. Itt történt az az érdekes eset is, hogy a semmiből ott termett velünk szemben egy róka. Ez nem véletlen, ugyanis a Reichstag szomszédságában találjuk a Tiergartent, hivatalos nevén Großer Tiergartent, ami a város második legnagyobb parkja a maga 210 hektárjával. A Reichstagba lépés előtt egy biztonsági ellenőrzésen kell részt venni, ami igazából olyan, mint a reptereken.  Ha ezzel megvagyunk akkor mehetünk az épületbe, ahol végig kíséretünk lesz. Még a liftben is hivatali személyzet van, aki kulccsal kezeli a felvonót. Mindez persze természetes, hiszen csak Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épületében vagyunk. Az üvegkupolánál képek és leírások mutatják be a Reichstag történetét, illetve audioguide is igénybe vehető. Az üvegkupola tetejébe spirál alakban tudunk felmenni. Amúgy mozgáskorlátozottak, illetve babakocsival érkezők is látogathatják az épületet, így az üvegkupolát is. A teraszról még Magyarország berlini nagykövetségének zászlaját is kiszúrtuk, ami a híres Unter den Linden sugárúton áll, a Brandenburgi kaputól nem messze. A Reichstaghoz egyébként a gyors metróközlekedésnek köszönhetően jóval hamarabb értünk, mint ahogy időpontunk volt, de simán beengedtek és így konkrétan akkor távoztunk a helyszínről, amikorra szólt a látogatásunk. 

A nem túl nagy Reichstag

A Reichstag után buszra pattantunk, hogy ne csak a földalatti tömegközlekedésről tudjunk véleményt mondani. Azt kell mondanom, hogy a busz is teljesen kiszámítható és átlátható Berlinben. Egészen Charlottenburg-Wilmersdorf negyedig utaztunk, ahol a modern épületek között megbújó Vilmos császár emléktemplomot tekintettük meg. Ráadásul a templom a Kurfürstendamm sugárút és a fővárosunkról elnevezett Budapester utca között található. Bár most nem annyira voltunk messze Magyarországtól, mégis jól esett egy kis "hazai". A neoromán stílusú templom mellé építettek egy modern templomot is, amelybe érdemes benézni, mert nagyon különleges atmoszférája van. Rendszeresen tartanak itt zenei programokat is, amely biztosan nagyon hangulatos ilyen helyszínen. 

A régi és mellette az új templom

A templomból egy bevásárlóközpontba sétáltunk, de nem akármilyenbe. A KaDeWe, azaz a Kaufhaus des Westens Berlin legnagyobb múltú és Európa egyik legnagyobb áruháza. Rengeteg terméket találunk, melyek mindegyike minőségi, így nem éppen a magyar pénztárcához árazott, legalábbis nem az átlag magyaréhoz. Mindenesetre inspirálódni és szétnézni nyugodtan lehet. 

Kaufhaus des Westens

A csilivili üzletekből éles váltással, jó pár metrómegállót követően a Görlitzer Parknál találtuk magunkat. A metróállomás közelében egy barátságos bár teraszán szusszantunk egyet, mielőtt nyakunkba vettük Kreuzberg negyedet. A Görlitzer Park egyébiránt Berlinnek nem éppen egy jó környéke, sőt kifejezetten az a hely a városban, ahol este nem annyira javasolták az itt tartózkodást. Pont emiatt jöttünk mi délelőtt ide. Annak ellenére, hogy a Parkba nem is mentünk be - mindössze a szélét érintettük, láttunk így is fura alakokat és arra utaló jeleket, hogy nem a város üde színfoltja. Mindenesetre félelmet nem éreztünk, illetve kisgyerekes családokkal is találkoztunk. Ami miatt erre a környékre jöttünk az a messze földön híres Markthalle Neun. Ez egy piac és a finom utcaételek miatt látogatják nagyon sokan. Mit ne mondjak, tényleg nagyon jó illat és látvány fogadott minket. Sok ország jellemző ételeit kóstolhatjuk meg, bár ez egész Berlinre jellemző, csak itt koncentráltabban jelentkezik mindez. Az otthoni piacoktól eltérően itt a nyitás délben van, kivéve hétvégén. Ugyanis szombaton már 10 órakor kinyit a piac, míg vasárnap nyitva sincs. A kései nyitásnak köszönhetően a piac 18 órakor zár, sőt csütörtökön este 10 óráig is eltölthetjük itt az időt.

A Markthalle Neun egy igényes és tiszta piac

Berlin sok kocsmája és bárja mellett érdekes módon az élelmiszerüzleteknél is italozhatunk. A boltok többsége ugyanis teraszos, így ha kedvünk tartja, csak beugrunk a boltba egy üveg sörért és leülve a bolt előtti padra már ihatjuk is a folyékony kenyeret. 

Az élelmiszerboltok teraszán is italozhatunk

A városban mindenhol találkozhatunk street arttal, de a Kreuzberg, illetve a Friedrichshain városrészek épületei főként igen színesek. A két városrész máskülönben már egy negyedként szerepel 2001. óta, amikor is a korábbi 23 kerületet 12-re csökkentették. Nemcsak Berlint, de Kreuzberg és Friedrichshain városrészeket is a Spree folyó választja ketté, amin hajós kirándulásokon is részt vehetünk.

A város folyója, a Spree

A díszes Oberbaum hídon átkelve a Berlini fal legnagyobb megmaradt részét tekinthetjük meg, aminek az East Side Gallery ad otthont. Még a fal fennállásakor a 80-as években kezdték el a keleti oldalt telepingálni. Azonban a fal lerombolásával kezdődött el a restaurálás, melyben 24 ország - köztük Magyarország - művészei vettek részt. A hírhedt berlini fal egyébként 1961 augusztusától 1989 novemberéig, azaz 28 évig választotta el egymástól az egykori Kelet- és Nyugat-Berlint. A hajdani 155 kilométer hosszúságú falból mindössze 1,3 kilométer rész, ami egybefüggően megmaradt és amely a város népszerű fotóhelyszínei. A legnépszerűbb falfestmény, ahol biztosan mindig vannak az Brezsnyev és Honecker csókja.

A tragikus múltú fal

A berlini fal közelében a Simon-Dach utca és Boxhagener tér környékén találunk jó pár alternatív szórakozóhelyet, illetve ott van a RAW-Gelände vagy a Holzmarkt 25 is. Az utóbbi helyre mi is betértünk szombat délután és nagyon jól éreztük magunkat. Nemcsak inni, de enni is lehet mindenféle finomat. Sőt, még ki is próbálhatjuk a világ legkisebb diszkóját. A Teledisko egy telefonfülkéből kialakított bulihely és mellesleg a városban még néhány helyen felfedezhető. Mi választhatjuk ki a zenét kívülről, bent pedig a zene mellett a fények és a füst idézi meg a disco hangulatát. Berlinben tehát bármikor diszkózhatunk. 

A világ legkisebb diszkója

Újabb stílusváltással az ebédünket a szállásunkhoz közeli Nikolaiviertelben fogyasztottuk el. Bár Berlin nem az a tipikus hangulatos német város, ez a városrész kifejezetten nyugodt és történelmi jellegű. A német főváros fennállásának 750. évfordulójának ünnepekor újították fel ezt a középkori városnegyedet az NDK kormányának javaslatára a 80-as években. Olyan jól restaurálták az épületeket, hogy tényleg olyan érzésünk volt, mintha visszamentünk volna az időben. A Zum Nussbaum autentikus vendéglőben szerettünk volna megebédelni, de ez sajnos meghiúsult, miután 15 perc várakozás után sem jöttek oda hozzánk megkérdezni, hogy mit is szeretnénk. Nem nagy hely, de mint kiderült felkapott, így gyakran teltházas. Így az ételről nem tudok véleményt mondani, viszont késő este visszajöttünk még sörözni. Míg ott voltunk, sokan jöttek volna vacsorázni, de 21:00 óra után erre nem volt mód.

A hangulatos Nikolaiviertel

Az ebédünket egy másik felkapott és sokak által jól értékelt helyen sikerült megejtenünk, ez volt a Zur Gerichtslaube. Sajna itt is befürödtünk, mert egyrészt nagyon sokat kellett várnunk, másrészt a férjem nem azt kapta, amit várt, harmadrészt én nem azt kaptam, amit rendeltem. Kaptunk ugyan ezért némi kedvezményt, de jól nem laktunk. Mindezek ellenére lehet, hogy másnak nagyobb szerencséje lesz és bejönnek ezek a helyek. Mi a vacsorát ezek után a Mitte negyed másik részénél fogyasztottuk el, amit ajánlani tudok. A Hackescher Markt közelében fellelhető Sophien 11 étterem hangulatos kerthelyiségében remek fogásokat kaptunk. Arra azért figyelj, ha ide jössz, hogy bankkártyát nem lehet használni. Ez máskülönben a kocsmákra is elmondható, hogy több helyen csak készpénzes fizetésre van lehetőség. 

A körtével tálalt Spätzle nálam mindent vitt

A Hackescher Markt amúgy egy nagyon nyüzsgő tere Berlinnek, tele kávézókkal, éttermekkel, street food árusokkal, bolha- és élelmiszerpiaccal. A közeli Hackesche Höfe egy igazán különleges udvaregyüttes és Berlin egyik népszerű látnivalója. Egy nyolc udvarból álló komplexumról van szó, melyben minden udvarnak neve és saját stílusa van. Így található itt színházudvar, művészudvar, de ezermester udvar is. A szecessziós épületeket kedvelőknek főként javasolt, de akik szeretik a modernebb vagy bohémabb stílust, azok is találnak maguknak kedvenc részletet. A boltok, éttermek mellett mozi, színház és romkocsma is fellelhető itt.

A Hackesche Höfe bohém része

A beszámolóm végére érve elmondhatom, hogy rengeteg minden belefér egy berlini hosszú hétvégébe. Ezt egyébiránt elősegítette az is, hogy egy órával tovább van világos. S az is megállapítható, hogy nem feltétlen kell belépős helyre menni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat és érdekes dolgokat lássunk. Ugyanis az általunk meglátogatott helyek mindegyike ingyenesen megtekinthető. Amivel pedig biztosan egyetért velem minden Berlinbe látogató, az az, hogy a német fővárosban nemcsak a negyedek, az épületek és az időjárás, de az emberek is nagyon változatosak.